Ikkyū Sōjun (1394-1481) 一休宗純 „Tégy jól és tartózkodj az ördögtől” – tanácsolja a kalligráfián lévő felirat Ikkyūtól. Mind a két alkotáson a szabályos írásból indul ki, majd végül írott stílussal fejezi be. A bonyolult vonások egyre egyszerűsödnek, és szinte észrevétlenül alakul át az egyik stílus a másikba, rendkívül hatásosan és lendületesen kezelve közben […]
Read More »Miyamoto Musashi (Niten) (1584-1645) 宮本 武蔵 Musashi ecsetkezelését, valamint a kalligráfia terén mutatott tehetségét, jól szemlélteti a Csata szelleme nagy írásjegyekkel kezdődő műve, amely annak ellenére, hogy sok műve fennmaradt, mégis a legismertebb. Az első két nagy írásjegyet, a 戦 sen, vagyis csata és a 氣ki, vagyis szellem nagy írásjegyei […]
Read More »Bankei Yōtaku (1622-1693) 盤珪永琢 Az egyéni tanítási módszerekkel összhangban, egyedi stílust alakított ki művészetében is. Bár kötnek a nevéhez festményeket és szobrokat is, azonban mégis a legnagyobbat a kalligráfiában alkotta, amelynek méltó példája a Szabad felhők kalligráfiája. Ez a mű hűen mutatja stílusának korlátlan erejét és dinamikusságát. Olyan fesztelen, mint a víz, amely arra folyik, […]
Read More »A modern japán kalligráfia egyszerre őrzi a tradíciót és az individuális törekvéseket. Számtalan alkotó van, akik tökéletesítik magukat a hagyományban, miközben sajátos stílusukat is engedik felszínre törni. Ezt az oldalt végső soron egy amolyan linkgyűjteménynek nyitottam, amelyet egyrészt folyamatosan bővíteni fogok, másrészt megjegyzésekkel, információkkal gazdagítok. Már a kezdő oldalon is megneveztem kalligráfia mestereket, iskolát, vagyis […]
Read More »Ez egy kicsit speciálisabb és vegyesebb album. Olyan kalligráfiák találhatóak benne, amelyeket a Hangari Shorakukai iskola gyakorlójaként készítettem Takahashi Tenin, vagy tanítványa Nagy Mónika felügyelő és segítő szemeivel kísérve. (a kép rákattintással kinagyítható) Az “ichi isen shin” (一意専心) kalligráfia Takahashi Tenin sensei irányítása mellett a Károli Gáspár Református Egyetem Shodo Klubjában (ameblo.jp/shodo-karoli/), […]
Read More »Yamaoka Tesshū (1836-1888) 山岡鉄舟 Tesshū kardja életet adó volt, ecsetje pedig, egy bōdhisattva ecsetéhez hasonlatos. Egy-egy kalligráfia elkészültekor minden alkalommal elmondta Tesshū a bōdhisattvak négyes fogadalma közül a következőt: „Az élőlények száma végtelen, fogadom, hogy mind megszabadítom.”, és mindezt komolyan is gondolta. Ezért készített igen sok tanító jellegű művet. Erre példa a sárkány és a […]
Read More »Hakuin Ekaku (1685-1769) 白隠 慧鶴 A Kotobuki (壽), vagyis a hosszú élet egyetlen hatalmas kanjiját ábrázoló műve, késői kalligráfiáira példa. Jól mutatja az élete vége felé készült kalligráfiái ecsetkezelésének hatalmas erejét, amely közvetlenül az írásjegyek megformálásából ered. Ha megnézzük a később említésre kerülő Felirat a haraghoz című művét, és összehasonlítjuk a kotobukival, akkor jól láthatjuk […]
Read More »A kalligráfia főbb stílusainak elnevezései angol és magyar elnevezés kínai (hanzi – tradicionális) japán (kanji) koreai (hanja) kínai (hanzi – egyszerűsített) kínai, mandarin (pinyin) japán (Hepburn romaji) koreai (hangul) koreai (romanizáció által átdolgozott) vietnámi (Quốc ngữ) Seal script (Small seal) pecsétírás 篆書 篆书 Zhuànshū Tensho 전서 Jeonseo Triện thư Clerical script (Official script) hivatalos- vagy […]
Read More »(English version here) A Négy Kincs Ecset (fude, 筆) A legkülönbözőbb méretben léteznek ecsetek az apró törékenytől az ember méreteit is meghaladókig akár. Az ecset teste bambuszból készül hagyományosan, míg a sörte része többnyire különböző emlősök szőréből. Ezeket már a szőr színe alapján is meg lehet különböztetni. A fehér szőrű ecset birkaszőrből készül. Ez […]
Read More »