Japán kalligráfia

Mi is az a noren? Ha így a szó nem is ismerős, nincs olyan Japán iránt érdeklődő ember, aki ne látott volna már. A noren azon vászonfüggöny, amely Japánban az éttermek, üzletek, és nem különben a fürdők bejárata fölött, előtt lóg. Maga a noren többnyire vállmagasságig lóg, és körülbelül 30 cm – kétfelé van hasítva […]

A pecsétírás, a tenshotai (篆書体) szintén az írásjegyek leírásának egyik stílusa, azonban neve igen beszédes, valóban manapság inkább csak a pecséteken jelenik meg. (For English version please click here) Maga a stílus Kínából származik, és a nyomtatás egyszerűbb formájának megjelenésekor született meg, amikor az írást ezzel a stílussal vésték úgymond a kövekbe, ugyanis a nagy […]

Bizonyára mindenki látott már képet a japánok kedves kis állatkájáról, a mannekoról vagy manekinekoról (招き猫)*, aki ott ül számtalan üzlet bejárata mellett és szívélyes mosolyával csalogatja be a vásárlókat. Azért hozom szóba ezt a kedves macskát, mert az ő hasán is gyakran a fuku (福), a jó szerencse kanjija látható. Ezt a kanjit nézzük meg […]

A kalligráfiákat elkészítésük után még egy igen összetett folyamat alkalmával „keretezik”. Igaz, a „keretezést” itt nagyon másképpen kell értelmezzük, mint ahogy megszoktuk a nyugati művészetek kapcsán. A kalligráfiákat első lépésben egy „hordozó anyagra” ragasztják fel (az angol nyelvű leírásokban background paper-nek nevezik), amelyet urauchinak (裏打ち) neveznek. Azzal, hogy a kalligráfia felkerül erre a „hordozóra” kisimul, […]

For english version please click here Ejtettem szót arról, hogy amikor kalligráfiát készítünk, akkor egy vonást egyetlen mozdulatból húzunk meg, nem térünk többet vissza rá. Felmerülhet a kérdés, hogy ez mindig így van-e? A válasz összetett, most ezzel fogunk foglalkozni. Amennyiben megnézünk néhány videót az interneten arról, ahogy mesterek kalligráfiákat készítenek, találkozhatunk olyan stílusú írással, […]

Az előző hónapban a „tigris” (虎) volt a hónap-kanjija, a „tigris” párja pedig igen sok ábrázolásban a „sárkány”*. Éppen ezért ebben a hónapban a „sárkány” (龍) kanjiját (kandzsiját) fogjuk megnézni. De először is, hogyan is párja egymásnak ez a két állat? Kettejük kapcsolatát – Kínából eredeztetve – a jin-jang (yin-yang, japán nyelven inyō, injó: 陰陽) […]

Az alapvonásokat követően minden iskolában és minden esetben vannak olyan alapvető kanjik (kandzsik) is, amelyeket gyakorolni szoktak. Ezek egyrészt a függőleges és vízszintes vonásokat gyakoroltató „folyó” (kawa, 川) és a „három” (san, szan, 三) írásjegyek. Másrészt az „örökké” (ei, 永) kanjija, amely azért olyan különleges, mert minden alapvonást tartalmaz. (Lásd a képen) Első látásra érdekes […]

Ha ceruzával vagy golyóstollal leírunk egy japán írásjegyet, nem sok különbséget veszünk észre a saját jól megszokott írásunk és a japán írás között. Legalábbis, ami a technikai részét érinti. Azonban ecsettel írni, kalligráfiát készíteni teljesen más. A pont is vonal, egy-egy vonásnak pedig van kezdete és vége, és sosem csupán azt történik, hogy lerakjuk az […]

Írtam arról a japán szokásról, hogy minden év decemberében megválasztják az előző év kanjiját (kandzsiját), amely arra az évre a legjellemzőbb volt. Most elindul a Szaku új rovata is, a hónap-kanjija. Az első kanji a „tigris”. Azt hiszem mindenki előtt ismeretes a kínai eredetű horoszkóp, amely éves felbontással, egy-egy állattal jelzi születésünk és életünk ritmusát. […]

Minden évben december 12-én tartják Japánban, Kiotóban (京都市), a Kiyomizuderaban (Kijomizudera, 清水寺) a Kanji Napját (Kanji no Hi, Kandzsi no hi, 漢字の日), amelynek alkalmával a templom vezetője, Mori Seihan (Mori Szejhan, 森清範) leírja „Az év kanji”-ját. „Az év kanji”-ja azon írásjegy, amelyet – vagyis amelynek jelentését – az előző évre a legjellemzőbbnek tartanak, és amelyet […]