Utunk a végéhez közeledik. A huszonnégy különböző alapvonásból tizenhatot már jól ismerünk. Ma ismét néggyel megismerkedünk.
A mai első vonásunkhoz hasonlót már láttunk a találkozás kanjijában, ebben az esetben viszont ez a kis töréssel rendelkező vonás nem felfelé halad a törést követően, hanem lefelé, mint a nő írásjegye kapcsán megnézett vonás. Vehetjük annak egy kisebb verziójának is. Az itt megnézett kanji, amely tartalmazza a (selyem) fonál vagy szál, vagyis az ito vagy shi (si, 糸). Ez a kanji önmagában egy gyök is, így ebből a szempontból is értékes megnézzük:
A második vonásunk számtalan kanjiban megjelenik, most a gaku (学), tudomány, tanulás írásjegyében nézzük meg. Mindig egy vízszintes vonással indul, és egy erőteljes sarok után röviden elvékonyodva zárul. A sarokra mindig nagyon figyelni kell, mert az adja a vonás karakterét:
Harmadik vonásunk a pont egyik variációja. A kanji, amit megnézünk a mond, az iu (言う) írásjegye. A legfontosabb, amit meg kell figyeljünk, hogy míg a nyomtatásban ez a vonás egy rövid vízszintes, addig a kalligráfiában egy „pont”:
A negyedik vonásunk hasonlatos a már tárgyalt fentről lefelé töréssel vastagodó és vékonyodó vonáshoz, csakhogy ez alig-alig lejt. A vonást megnézhetnénk mondjuk az út, dō, michi (dó, micsi, 道) kanjija kapcsán is, de most egy olyan kanjit szeretnék megmutatni, amely a modern japán szövegekben nem igazán jelenik meg, pedig a kalligráfiákban annál inkább. Ez a kore (之), ez mutató névmás kanjija, amelyet hiraganával (これ) szokás ma írni:
Húsz vonást néztünk meg, és mindössze egyetlen adag van vissza, hogy mind a huszonnégyet ismerjük.
Jó gyakorlást kívánok!
Nike footwear | 【6月上旬発売予定】 ナイキ エアフットスケープ モーション 全4色 – スニーカーウォーズ