For the English version please click here. Kakizome (書き初め esetleg 書初め), az első ecsetfogás az évben. Japánban van egy szokás, amely szorosan kötődik a kalligráfiához, így egy ilyen oldalon feltétlenül meg kell említeni. Ez a szokás a kakizome, vagy más terminológiákkal: kissho (吉書）, shihatsu (試筆） és hatsusuzuri (初 硯）, vagyis az év első ecsetfogása, amelyet […]

Ecset vagy toll? A japán – és kínai vagy koreai – kalligráfiához különleges ecsetet használnak, amely szőrének teste több rétegből épül fel, és a jó minőségű ecsetekben érezhetően több tus tárolódik, így egyetlen ecsetmártással elkészíthető egy nagyobb mű is. A modern kor azonban modern megoldásokat vár még az ecsetek terén is, és főleg egy olyan […]

Japánban az egyes korszakokban voltak olyan kalligráfia mesterek, akik kimagaslóan nagy köztiszteletnek örvendtek. Ők a nagy „hármasok”. Kūkai (空海, 774–835) egyike volt annak a három mesternek, akiket Sanpitsu (三筆), vagyis a „három ecset” névvel illetnek. Ezt a nevet a 17. században, a tiszt elet jeleként ajándékozták neki, illetve kortársainak Saga  császárnak (786–842, 嵯峨天皇) és Tachibana […]

Ikkyū Sōjun (1394-1481) 一休宗純     „Tégy jól és tartózkodj az ördögtől” – tanácsolja a kalligráfián lévő felirat Ikkyūtól. Mind a két alkotáson a szabályos írásból indul ki, majd végül írott stílussal fejezi be. A bonyolult vonások egyre egyszerűsödnek, és szinte észrevétlenül alakul át az egyik stílus a másikba, rendkívül hatásosan és lendületesen kezelve közben […]

Miyamoto Musashi (Niten) (1584-1645) 宮本 武蔵           Musashi ecsetkezelését, valamint a kalligráfia terén mutatott tehetségét, jól szemlélteti a Csata szelleme nagy írásjegyekkel kezdődő műve, amely annak ellenére, hogy sok műve fennmaradt, mégis a legismertebb. Az első két nagy írásjegyet, a 戦 sen, vagyis csata és a 氣ki, vagyis szellem nagy írásjegyei […]

Bankei Yōtaku (1622-1693) 盤珪永琢 Az egyéni tanítási módszerekkel összhangban, egyedi stílust alakított ki művészetében is. Bár kötnek a nevéhez festményeket és szobrokat is, azonban mégis a legnagyobbat a kalligráfiában alkotta, amelynek méltó példája a Szabad felhők kalligráfiája. Ez a mű hűen mutatja stílusának korlátlan erejét és dinamikusságát. Olyan fesztelen, mint a víz, amely arra folyik, […]

A modern japán kalligráfia egyszerre őrzi a tradíciót és az individuális törekvéseket. Számtalan alkotó van, akik tökéletesítik magukat a hagyományban, miközben sajátos stílusukat is engedik felszínre törni. Ezt az oldalt végső soron egy amolyan linkgyűjteménynek nyitottam, amelyet egyrészt folyamatosan bővíteni fogok, másrészt megjegyzésekkel, információkkal gazdagítok. Már a kezdő oldalon is megneveztem kalligráfia mestereket, iskolát, vagyis […]

Ez egy kicsit speciálisabb és vegyesebb album. Olyan kalligráfiák találhatóak benne, amelyeket a Hangari Shorakukai iskola gyakorlójaként készítettem Takahashi Tenin, vagy tanítványa Nagy Mónika felügyelő és segítő szemeivel kísérve.   (a kép rákattintással kinagyítható)       Az „ichi isen shin” (一意専心) kalligráfia Takahashi Tenin sensei irányítása mellett a Károli Gáspár Református Egyetem Shodo Klubjában (ameblo.jp/shodo-karoli/), […]