Az előző cikkben teljesen körüljártuk teaszertartásokhoz kapcsolódó téma azon részét, amely a kalligráfiát is elhelyezte ebben a kérdésben. Most koncentráljunk azokra a kalligráfiákra, amelyeket megjelenhetnek a teaszobában, és nézzünk is meg példát rájuk. Valamint nézzük meg, hogy mi is az oka annak, hogy a zen kalligráfiák éppen a legközkedveltebbek a teaszobák díszeként. A zen buddhizmus […]
Read More »A kalligráfia gyakorlásban akad egy pont, ami jó ideje foglalkoztat és megoldást keresek rá: ez a pont a keretezés. Hónapok óta kísérletezek, hogy milyen anyagokkal tudnám helyettesíteni azt a hiányt, amelyet a Japánból jelenleg még mindig beszerezhetetlen keretek és az ahhoz tartozó speciális anyagok és eszközök jelentenek. Annyi „kalligráfia hullát” gyártottam már így, hogy meg […]
Read More »Aki foglalkozott már – ha csak érintőlegesen is – a japán teaszertartásokkal, annak talán nem idegen az sem, hogy egy hagyományos teaszoba milyen kinézetet ölt. Az igen puritán, egyszerűen felszerelt szobában bútor egyáltalán nincsen, és dísz is igen kevés. A falat – jobban mondva a tokonomat (床の間) – viszont mindig díszíti tekercskép, ami nem ritkán […]
Read More »Szóba került korábban, hogy ez az a kanji, amelyet hagyományosan azért gyakoroltatnak a mesterek a kezdetek kezdetén, mert mind a nyolc alapvonást tartalmazza. Nézzük meg most, hogy miben is áll az, hogy tartalmazza, és hogyan is kell leírnunk. Az oktatás elején jó elővenni ezt az írásjegyet. Tanítványom azt mondta, hogy őt abban segíti ennek a […]
Read More »Ebben a hónapban az ai (愛), a szerelem, szeretet írásjegyét nézzük meg. Ez egy igen közkedvelt kanji, nem ritkán tetoválások témája, és maga a szerelem pedig az emberiség örök témája. Éppen ezért méltó arra is, hogy az áprilisi hónapban elnyerje a szaku hónap-kanjija megtisztelő címét, hiszen itt a tavasz és itt a szerelem. Az ai […]
Read More »Ejtettem már szót az eszközökről korábban, azonban nem csupán a „négy kincs”-re van szükségünk, ha kalligráfia gyakorlásról van szó, és bár szó esett a négy alapvető kellék mellett másról is előző cikkemben, most kitérnék az „ínyencségekre” is. De elsőként elevenítsük fel az a képet magunkban, hogyan is néz ki egy alapfelszereltség: Tehát van itt papíralátét […]
Read More »Egyre több alkalommal történik meg, hogy meghívást kapok, hogy tartsak kalligráfia előadást és/vagy workshopot, esetleg élőben készítsek műveket, tartsak bemutatót. 2010-2011 (English version) Úgy határoztam, hogy fotókat is készítünk az egyre bővülő események során, így most ezzel – a folyamatosan gyarapodó – galériával szeretném bemutatni, milyen is egy ilyen alkalom. *** 2010. március 28-án, vasárnap […]
Read More »Mi is az a noren? Ha így a szó nem is ismerős, nincs olyan Japán iránt érdeklődő ember, aki ne látott volna már. A noren azon vászonfüggöny, amely Japánban az éttermek, üzletek, és nem különben a fürdők bejárata fölött, előtt lóg. Maga a noren többnyire vállmagasságig lóg, és körülbelül 30 cm – kétfelé van hasítva […]
Read More »A pecsétírás, a tenshotai (篆書体) szintén az írásjegyek leírásának egyik stílusa, azonban neve igen beszédes, valóban manapság inkább csak a pecséteken jelenik meg. (For English version please click here) Maga a stílus Kínából származik, és a nyomtatás egyszerűbb formájának megjelenésekor született meg, amikor az írást ezzel a stílussal vésték úgymond a kövekbe, ugyanis a nagy […]
Read More »Bizonyára mindenki látott már képet a japánok kedves kis állatkájáról, a mannekoról vagy manekinekoról (招き猫)*, aki ott ül számtalan üzlet bejárata mellett és szívélyes mosolyával csalogatja be a vásárlókat. Azért hozom szóba ezt a kedves macskát, mert az ő hasán is gyakran a fuku (福), a jó szerencse kanjija látható. Ezt a kanjit nézzük meg […]
Read More »