Japán kalligráfia

Aki foglalkozott már – ha csak érintőlegesen is – a japán teaszertartásokkal, annak talán nem idegen az sem, hogy egy hagyományos teaszoba milyen kinézetet ölt. Az igen puritán, egyszerűen felszerelt szobában bútor egyáltalán nincsen, és dísz is igen kevés. A falat – jobban mondva a tokonomat (床の間) – viszont mindig díszíti tekercskép, ami nem ritkán […]

Szóba került korábban, hogy ez az a kanji, amelyet hagyományosan azért gyakoroltatnak a mesterek a kezdetek kezdetén, mert mind a nyolc alapvonást tartalmazza. Nézzük meg most, hogy miben is áll az, hogy tartalmazza, és hogyan is kell leírnunk. Az oktatás elején jó elővenni ezt az írásjegyet. Tanítványom azt mondta, hogy őt abban segíti ennek a […]

Ebben a hónapban az ai (愛), a szerelem, szeretet írásjegyét nézzük meg. Ez egy igen közkedvelt kanji, nem ritkán tetoválások témája, és maga a szerelem pedig az emberiség örök témája. Éppen ezért méltó arra is, hogy az áprilisi hónapban elnyerje a szaku hónap-kanjija megtisztelő címét, hiszen itt a tavasz és itt a szerelem. Az ai […]

Ejtettem már szót az eszközökről korábban, azonban nem csupán a „négy kincs”-re van szükségünk, ha kalligráfia gyakorlásról van szó, és bár szó esett a négy alapvető kellék mellett másról is előző cikkemben, most kitérnék az „ínyencségekre” is. De elsőként elevenítsük fel az a képet magunkban, hogyan is néz ki egy alapfelszereltség: Tehát van itt papíralátét […]

Egyre több alkalommal történik meg, hogy meghívást kapok, hogy tartsak kalligráfia előadást és/vagy workshopot, esetleg élőben készítsek műveket, tartsak bemutatót. 2010-2011 (English version) Úgy határoztam, hogy fotókat is készítünk az egyre bővülő események során, így most ezzel – a folyamatosan gyarapodó – galériával szeretném bemutatni, milyen is egy ilyen alkalom. *** 2010. március 28-án, vasárnap […]

Mi is az a noren? Ha így a szó nem is ismerős, nincs olyan Japán iránt érdeklődő ember, aki ne látott volna már. A noren azon vászonfüggöny, amely Japánban az éttermek, üzletek, és nem különben a fürdők bejárata fölött, előtt lóg. Maga a noren többnyire vállmagasságig lóg, és körülbelül 30 cm – kétfelé van hasítva […]

A pecsétírás, a tenshotai (篆書体) szintén az írásjegyek leírásának egyik stílusa, azonban neve igen beszédes, valóban manapság inkább csak a pecséteken jelenik meg. (For English version please click here) Maga a stílus Kínából származik, és a nyomtatás egyszerűbb formájának megjelenésekor született meg, amikor az írást ezzel a stílussal vésték úgymond a kövekbe, ugyanis a nagy […]

Bizonyára mindenki látott már képet a japánok kedves kis állatkájáról, a mannekoról vagy manekinekoról (招き猫)*, aki ott ül számtalan üzlet bejárata mellett és szívélyes mosolyával csalogatja be a vásárlókat. Azért hozom szóba ezt a kedves macskát, mert az ő hasán is gyakran a fuku (福), a jó szerencse kanjija látható. Ezt a kanjit nézzük meg […]

A kalligráfiákat elkészítésük után még egy igen összetett folyamat alkalmával „keretezik”. Igaz, a „keretezést” itt nagyon másképpen kell értelmezzük, mint ahogy megszoktuk a nyugati művészetek kapcsán. A kalligráfiákat első lépésben egy „hordozó anyagra” ragasztják fel (az angol nyelvű leírásokban background paper-nek nevezik), amelyet urauchinak (裏打ち) neveznek. Azzal, hogy a kalligráfia felkerül erre a „hordozóra” kisimul, […]

For english version please click here Ejtettem szót arról, hogy amikor kalligráfiát készítünk, akkor egy vonást egyetlen mozdulatból húzunk meg, nem térünk többet vissza rá. Felmerülhet a kérdés, hogy ez mindig így van-e? A válasz összetett, most ezzel fogunk foglalkozni. Amennyiben megnézünk néhány videót az interneten arról, ahogy mesterek kalligráfiákat készítenek, találkozhatunk olyan stílusú írással, […]