Első lépések a kalligráfia gyakorlásában 2. (a tus elkészítése és a megfelelő testtartás)

Előző alkalommal írtam arról, hogy a tus elkészítése nem feltétlenül kézenfekvő dolog. Most megpróbálom elmagyarázni, hogyan kell megfelelően sötét tónust elérni, majd azt is, hogy mi a helyes testtartás a kalligráfia gyakorlása közben. Először fogjuk a dörzskövet, és a benne lévő mélyedésbe óvatosan vizet töltünk. Vigyázzunk arra, hogy ne legyen túl sok, inkább kevesebb. Aztán […]

Read More »

Első lépések a kalligráfia gyakorlásában 1. (eszközök)

Mielőtt nekilátnánk a tényleges alkotásnak, szükségünk lesz azokra a tradicionális eszközökre, amelyekkel a kívánt eredményt elérhetjük. Némelyiket pótolhatjuk átmeneti megoldásokkal, másokat azonban nem. Hagyományosan a kalligráfia alapfelszereléseit a „négy kincsnek” nevezik. Ez még Kínából ered. A „négy kincs”: az ecset, a tusrúd, a dörzskő és a papír. Ehhez jön még néhány szükséges dolog, mint a […]

Read More »

Kiből lesz kalligráfus?

Amikor első alkalommal látunk japán kalligráfiát és elvarázsol, talán sokunkban felmerül, hogy mi is kipróbálnánk, mert jó lenne, ha ilyen szépséget képesek lennénk készíteni. Ha pedig ez megtörténik, akkor minden bizonnyal az is eszünkbe jut, hogy vajon ki az, aki ilyenre képes? Úgy gondoljuk, hogy valami különleges kézügyesség szükséges hozzá. Azonban ez nem így van. […]

Read More »

1000 japán vers kalligráfiái

Megjelent az STB Kiadó gondozásában az 1000 japán vers című kötet, amely haikukat és wakákat tartalmaz zen mesterektől, szamurájoktól, gésáktól, hercegnőktől, híres japán személyektől. (in English click here) Az a megtiszteltetés ért, hogy felkértek a kötethez kalligráfiák elkészítésére, amelyeket bár csak kicsiben, de szeretnék itt megmutatni. Remélem, hogy minden Olvasója számára kellemes élményt nyújt a […]

Read More »

Kakizome (書き初め), az első írás

For the English version please click here. Kakizome (書き初め esetleg 書初め), az első ecsetfogás az évben. Japánban van egy szokás, amely szorosan kötődik a kalligráfiához, így egy ilyen oldalon feltétlenül meg kell említeni. Ez a szokás a kakizome, vagy más terminológiákkal: kissho (吉書), shihatsu (試筆) és hatsusuzuri (初 硯), vagyis az év első ecsetfogása, amelyet […]

Read More »

Fudepen, azaz az ecsettoll vagy ecsetfilc

Ecset vagy toll? A japán – és kínai vagy koreai – kalligráfiához különleges ecsetet használnak, amely szőrének teste több rétegből épül fel, és a jó minőségű ecsetekben érezhetően több tus tárolódik, így egyetlen ecsetmártással elkészíthető egy nagyobb mű is. A modern kor azonban modern megoldásokat vár még az ecsetek terén is, és főleg egy olyan […]

Read More »

A nagy “hármasok”

Japánban az egyes korszakokban voltak olyan kalligráfia mesterek, akik kimagaslóan nagy köztiszteletnek örvendtek. Ők a nagy “hármasok”. Kūkai (空海, 774–835) egyike volt annak a három mesternek, akiket Sanpitsu (三筆), vagyis a „három ecset” névvel illetnek. Ezt a nevet a 17. században, a tiszt elet jeleként ajándékozták neki, illetve kortársainak Saga  császárnak (786–842, 嵯峨天皇) és Tachibana […]

Read More »

Ikkyū Sōjun

Ikkyū Sōjun (1394-1481) 一休宗純     „Tégy jól és tartózkodj az ördögtől” – tanácsolja a kalligráfián lévő felirat Ikkyūtól. Mind a két alkotáson a szabályos írásból indul ki, majd végül írott stílussal fejezi be. A bonyolult vonások egyre egyszerűsödnek, és szinte észrevétlenül alakul át az egyik stílus a másikba, rendkívül hatásosan és lendületesen kezelve közben […]

Read More »