Az előző hónapban a „tigris” (虎) volt a hónap-kanjija, a „tigris” párja pedig igen sok ábrázolásban a „sárkány”*. Éppen ezért ebben a hónapban a „sárkány” (龍) kanjiját (kandzsiját) fogjuk megnézni. De először is, hogyan is párja egymásnak ez a két állat? Kettejük kapcsolatát – Kínából eredeztetve – a jin-jang (yin-yang, japán nyelven inyō, injó: 陰陽) […]

Az alapvonásokat követően minden iskolában és minden esetben vannak olyan alapvető kanjik (kandzsik) is, amelyeket gyakorolni szoktak. Ezek egyrészt a függőleges és vízszintes vonásokat gyakoroltató „folyó” (kawa, 川) és a „három” (san, szan, 三) írásjegyek. Másrészt az „örökké” (ei, 永) kanjija, amely azért olyan különleges, mert minden alapvonást tartalmaz. (Lásd a képen) Első látásra érdekes […]

Ha ceruzával vagy golyóstollal leírunk egy japán írásjegyet, nem sok különbséget veszünk észre a saját jól megszokott írásunk és a japán írás között. Legalábbis, ami a technikai részét érinti. Azonban ecsettel írni, kalligráfiát készíteni teljesen más. A pont is vonal, egy-egy vonásnak pedig van kezdete és vége, és sosem csupán azt történik, hogy lerakjuk az […]

Minden évben december 12-én tartják Japánban, Kiotóban (京都市), a Kiyomizuderaban (Kijomizudera, 清水寺) a Kanji Napját (Kanji no Hi, Kandzsi no hi, 漢字の日), amelynek alkalmával a templom vezetője, Mori Seihan (Mori Szejhan, 森清範) leírja „Az év kanji”-ját. „Az év kanji”-ja azon írásjegy, amelyet – vagyis amelynek jelentését – az előző évre a legjellemzőbbnek tartanak, és amelyet […]

Írtam arról a japán szokásról, hogy minden év decemberében megválasztják az előző év kanjiját (kandzsiját), amely arra az évre a legjellemzőbb volt. Most elindul a Szaku új rovata is, a hónap-kanjija. Az első kanji a „tigris”. Azt hiszem mindenki előtt ismeretes a kínai eredetű horoszkóp, amely éves felbontással, egy-egy állattal jelzi születésünk és életünk ritmusát. […]

Amikor első alkalommal látunk japán kalligráfiát és elvarázsol, talán sokunkban felmerül, hogy mi is kipróbálnánk, mert jó lenne, ha ilyen szépséget képesek lennénk készíteni. Ha pedig ez megtörténik, akkor minden bizonnyal az is eszünkbe jut, hogy vajon ki az, aki ilyenre képes? Úgy gondoljuk, hogy valami különleges kézügyesség szükséges hozzá. Azonban ez nem így van. […]

Mielőtt nekilátnánk a tényleges alkotásnak, szükségünk lesz azokra a tradicionális eszközökre, amelyekkel a kívánt eredményt elérhetjük. Némelyiket pótolhatjuk átmeneti megoldásokkal, másokat azonban nem. Hagyományosan a kalligráfia alapfelszereléseit a „négy kincsnek” nevezik. Ez még Kínából ered. A „négy kincs”: az ecset, a tusrúd, a dörzskő és a papír. Ehhez jön még néhány szükséges dolog, mint a […]

Előző alkalommal írtam arról, hogy a tus elkészítése nem feltétlenül kézenfekvő dolog. Most megpróbálom elmagyarázni, hogyan kell megfelelően sötét tónust elérni, majd azt is, hogy mi a helyes testtartás a kalligráfia gyakorlása közben. Először fogjuk a dörzskövet, és a benne lévő mélyedésbe óvatosan vizet töltünk. Vigyázzunk arra, hogy ne legyen túl sok, inkább kevesebb. Aztán […]

Ha megnézünk kalligráfiákat, akkor felfedezhetjük, hogy igen változó stílusban készülnek. Természetesen ez a változatosság attól is kialakul, hogy az egyes iskolák kisebb-nagyobb eltéréseket mutathatnak egymáshoz képest, de attól is, hogy több stílusa létezik magának a kalligráfiának is. Ismerkedjünk meg kicsit ezekkel a stílusokkal. Ez a kis táblázat röviden felsorolja a három fő kalligráfiai stílust, amelyekről […]

Esett már szó itt a Szaku oldalán a téli ünnepekről, arról, ahogyan azt „Japánban szokták”. A kalligráfiához is kötődik ilyen, mi több a Japán Újév része a mai napig megőrzött és ápolt kakizome (書き初め esetleg 書初め), az év első írásának, vagy ha úgy tetszik, az év első ecsetfogásának szokása. A kakizomera többnyire január 2-án kerül […]