Az előző alkalommal olyan könyveket néztünk meg a kalligráfia kapcsán, amelyek közvetlenül a gyakorlásunkat segítő kötetek, szótárak. Ez alkalommal kicsit másfajta könyveket nézünk meg, amelyek történeti írások, mesterek munkáinak bemutatásai vagy elemzések a témáról. Akad számtalan kötet, szóval nyilván való, hogy most is csak szemezgetünk. De ne is várakozzunk sokat, vessük magunkat a könyvek közé.Először Stephen Addiss professzor munkásságáról szeretnék szót ejteni. Számtalan csodálatos kötet került már ki a kezei közül, amelyek a japán – esetleg kínai – kalligráfiát vagy éppen a haiku művészetét mutatják be. Addiss amúgy egy egyetemen tanít, amely Richmondban található, és ott adja tovább ismereteit nem csak a japán kalligráfia területén. Minden írása precíz, és mégis jól olvasható. Sajnos magyar nyelven egyetlen könyve megvásárolható csak, a Hogyan nézzük a japán művészetet? (HVG Kiadó Zrt., 2005.), viszont ez a kötet napjainkban is általában elérhető. Ebben a kötetben végigjárja Addiss az összes fontosabbnak ítélt művészeti ágat, és elmagyarázza, hogyan és mit érdemes nézzünk a műalkotások szemlélése közben. Olyan apróságokra is felhívja a figyelmünk, amelyek valóban színesíthetik a mesterművek élvezetét, és élménnyé varázsolják azt. A kalligráfiára is kitér, és igen olvasmányosan mesél el néhány fontosabb információt erről a témáról. Maga a könyv valójában nem csupán Addiss, hanem Audrey Yoshiko Seo keze munkáját is őrzi, akinek később egy másik könyvéről még szót fogok ejteni.
Ezen a különleges kiadványon kívül két angol nyelvű kötetét mutatom még be Stephen Addissnak, amelyek a The Art of Zen, illetve a 77 Dances címet viselik. Az első kötet a japán zen buddhizmus hangulatos történeti bemutatása a kalligráfián keresztül. Nem csupán az alkotásokról van benne szó, hanem magukról az alkotókról, a mesterekről is rengeteget megtudhatunk. Életrajzi elemekkel tarkított történetek és tanítások tárháza a kötet. A második könyv szintén tartalmaz olyan kalligráfiákat, mestereket, akik buddhisták voltak, azonban számtalan más írástudó ember alkotásait is megtekinthetjük a kötetben. Mind a két kiadvány gazdagon illusztrált, színes és számtalan egész oldalas képpel díszített. Ha valaki nem ért angolul, vagy igazán a szöveg nem is érdekli, akkor albumként is használhatja bármelyiket.
Addiss könyveit azért is ajánlom mindenki figyelmébe, mert igazán hozzáértő módon kezel bennük minden apró részletet, és általuk mi magunk is értőbbé válhatunk a japán művészet és azon belül is a japán kalligráfia világában.
A következő négy könyv, amelyről szólni szeretnék kimondottan zen témákat, illetve a kalligráfia szellemi útját mutatják be. Az előző alkalommal már megnéztük jó pár olyan kötetet, amelyek érdekesen és akár rendkívül részletesen írnak a japán kalligráfiáról, és egyben gyakorláshoz is alkalmas tartalommal is bírnak. Most azt kiegészítve nézzük meg az alábbiakat.
Az első a Zen and the art of calligraphy. Ez a kötet azért is érdekes, mert a már többször említésre került Hitsuzendō (筆禅道) iskola egyik nagymestere Terayama sensei és az ő mestere, Ōmori Sōgen sensei közös szerzeménye. Nagyon körültekintően és tematikusan tekintik át a zen és a kalligráfia kapcsolatát, valamint mutatják be számtalan példával azokat a témákat, amelyeket ez a kapcsolat hozott a kalligráfia történetébe. A könyv ezen felül egy különleges résszel is büszkélkedhet, amelyben a mesterek az iskola forrásának tekintett Yamaoka Tesshū (Jamaoka Tessú, 山岡鉄舟, 1836-1888) alkotásait, írását elemzik. Rendkívüli kötet, tele csodálatos alkotásokkal és olyan információkkal, amelyek mindenki számára érdekesek és értékesek lehetnek.
A második az Ensō, Zen Circles of Enlightement címet viseli, és az imént említett Audrey Yoshiko a szerzője. A „zen körről” már mi is beszéltünk korábban, és igen részletesen. Ez a könyv tulajdonképpen ezt az egyetlen témát kiemelve járja körül számtalan mester alkotását. Akit elvarázsol ez a kérdés, annak feltétlenül egy alapmű.
A harmadik a Brush Meditation, méghozzá H. E. Davey tollából, amely teljesen körüljárja a kalligráfia szellemi útját, annak megállóit, érdekességeit. Mindezt elmélyülten és pontosan fogalmazva teszi meg. Tulajdonképpen rendkívüli a tartalmát tekintve. Az előző könyvek mind egyfajta típusnak tekinthetőek. Alapjában véve vannak a kalligráfiáról történeti írások, alkotók és alkotások bemutatásai, téma-gyűjtemények, egy-egy iskola vagy a gyakorlás bemutatása. Azonban a szellemi részével lényegesen kevesebb kötet foglalkozik. Ez ilyen.
Végül, de nem utolsó sorban még a Zen Word, Zen Calligraphy-t szeretném pár szóban szemléltetni. A szerzőpáros Eidō Tai Shimano és Kōgetsu Tani. Előbbi a szövegért, utóbbi pedig a könyvben szereplő kalligráfiákért felelős. A címe tulajdonképpen tökéletesen megmutatja a tartalmát is. Kapunk számtalan zen mondást, szöveget, és azokhoz magyarázatokat, és természetesen mindegyik megtekinthetjük kalligráfiaként is. Kellemes és komoly gyűjtemény. Mégis mindenkinek szívesen ajánlom, nem csak a zen buddhizmus iránt érdeklődőknek, hiszen a rengeteg alkotás magáért beszél.
Ha már így szóba került, hogy egy könyv egyszerre tanítás és a kalligráfia élvezete, akkor a harcművészek, és elsősorban az aikidō iránt érdeklődők számára minden bizonnyal ismert Ueshiba mester magyar nyelven is megjelent könyvét szeretném ajánlani. A kötet címe: Az út kézikönyve (Szenzár Kiadó, 2001.). Több borítóval is ismerhetjük, azonban a tartalom értéke konstans. Igaz, hogy a szöveg valóban a „harcosok útját” követők számára íródott, és több műből lett összeválogatva, azonban a kötetben szereplő négy mester alkotásai – köztük természetesen magának a nagymesternek az alkotásai is szerepelnek – mindenki számára csodálatos élményt nyújtanak.
Mostanra rengeteg könyvet ismertünk meg. Következőleg kicsit betekintünk majd a kalligráfia történetébe is röviden.
Mindenkinek jó gyakorlást!