Általában, amikor elkezdjük a kalligráfia gyakorlást egy iskolában, az első néhány alkalommal csak az általam „bemelegítésnek” nevezett gyakorlatokat végezzük, vagyis vonalakat írunk le, szokjuk az ecsetkezelést. Így kezdjük el szoktatni magunkat az addig ismeretlen tartáshoz és mozgáshoz.
Kalligráfia közben sosem használjuk a csuklónkat az ecset irányításához. Nem feszítjük meg, de nem is mozgatjuk. Sőt igazából a karunkat is csak enyhén. Valójában az egész felsőtestünk mozog, ahogy az ecsetet vezetjük a papíron. Amikor függőleges irányba húzunk egy vonalat, akkor enyhén előre hajolunk és hátrafelé mozgunk. Egy kör esetében is követi az ecset testünk mozgását. Ez a kulcs ahhoz, hogy egyenletes ütemben, és egyenletes teljesítménnyel tudjunk alkotni.
A vonalak után következnek az alapvonások. (Lásd a képen) Ahogy már említettem, ezekből épül fel egy-egy kanji (kandzsi). Első látásra úgy gondolhatjuk, hogy unalmas ilyen „pontokat”, íveket, vonalakat húzogatni, és minek is, majd megtanuljuk „útközben”, ahogy készítjük egyre másra a kalligráfiákat. Az igazság viszont az, hogy ezeket az alapokat nem csupán a kezdetek kezdetén érdemes gyakorolni, hanem ajánlatos vissza-visszatérni rájuk később is, ahogy a nagymesterek is teszik. Úgy tűnhet ez számunkra, hogy felesleges vagy túlzott óvatoskodás, azonban ne felejtsük el, hogyha valamit rosszul tanulunk meg, rosszul rögzül, akkor azt később sokkal nehezebb, esetenként akár nem is lehet, kijavítani. Ne sajnáljuk az időt a gyakorlástól, és ne unjuk ezeket a monotonabbnak tűnő feladatokat sem, mert ha követjük a régi tanításokat, és betartjuk ezeket a tanácsokat, akkor az később meghozza a gyümölcsét.
(Kattints a képre jobb egérgombbal és kérd a megjelenítését külön, akkor jobban olvashatóvá és láthatóvá válik.)
A következő alkalmakkor tovább lépünk az egyes vonásokon belüli ecsetmozgásokra, és azokra az alap kanjikra, amelyekkel érdemes elkezdeni a gyakorlást.
nike dunk high black leather chair for sale | nike sb gato white gold ring enhancers