A japán kalligráfia gyakorlatának részét képezheti a Szív szútra másolása. Maga a szöveg, sőt másolatai is megtalálhatóak ezen az oldalon, itt az ideje, hogy magáról a másolásról is szót ejtsünk, hiszen ennek is meg van a maga hagyománya, a tisztelet kifejezésének megfelelő formája.

A Szív szútra hangsúlyos jelenléte a gyakorlásban nem csak a zen buddhizmushoz, nem csak Japánhoz köthető. Tibetben, Kínában éppen ilyen fontos szöveg, hiszen úgy tartják, hogy a tanítás tökéletes és tömör foglalata. Annyi bizonyos, hogy az „üresség”-ről szóló késői buddhista szövegek legközismertebb darabjának számít. Éppen ezért – valamint a halállal kapcsolatos és a temetési szertartásokban is betöltött szerepe miatt – nem csak azok másolják, akik úgymond buddhisták. Sőt a japán kalligráfia gyakorlói is feladatként szokták kapni a másolását, hiszen annak elkészítése egy hosszadalmas, koncentrációt igénylő feladat.

Nézzük meg hát a másolás gyakorlatához kapcsolódó szertartásokat!

Az első lépés a szoba – ahol majd a másolást csináljuk – kitakarítása és az előkészületek elvégzése.
A hit/bizalom felébresztésével kezdjük. A kolostorok mindig rendezettek, tiszták, hiszen azok a gyakorlás színhelyei. Így járunk el a szobával is, ahol gyakorlásunkat folytatjuk. Ezt követi a szükséges eszközök előkészítése. Elengedhetetlen lesz a szútra másoló papír, papíralátét, papírnehezék, dörzskő, tus, víztartó, ecset és természetesen maga a minta, a szútra, valamint a juzu (数珠, 108 szemes buddhista „olvasó”) is, esetenként más eszközök. 
A szoba rendezett előkészítése után mi magunk is előkészülünk, vagyis a testünk következik. Kimossuk a szánkat, megmossuk a kezünket. A személyes felkészülés része, hogy minden zaklatottság nélkül fogunk neki az írásnak.

 

A második lépés a tisztelet adás. Bal kezünkbe vesszük a juzut és állva, összetett kézzel, meghajlunk (gasshōt (合掌) csinálunk). Ezt követően teljes leborulást végzünk, mind a két kezünkkel felajánlást teszünk – a felajánlás mozdulatát tesszük -, arcunk a föld felé. Ezt háromszor ismételjük meg, és egy meghajlással fejezzük be. Ezután a szútrát egyszer tisztelettel felolvassuk.

 

A harmadik lépés a másolás. Miután felolvastuk a szútrát a juzut bal kezünkön hagyva, vagy tisztelettel lehelyezve az asztalra, elkezdjük a másolást. Igyekszünk légzésünk csendesen sorolni egymás után, és ezzel a csendesség érzéssel összhangban írunk. Az írás közben hangosan, vagy magunkban mondjuk a szöveget, felidézve a szavak jelentését, felébresztve saját szívünkben a buddhát.

A negyedik lépés az ellenőrzés. Amikor befejeztük a másolást, türelmesen végig ellenőrizzük. Kanjiról-kanjira haladva, fegyelmezetten nézzük meg, hogy nem ejtettünk-e hibát. Ha mindent helyén találtunk, megfogjuk ismét a juzut és hangosan felolvassuk a szútrát, amit lemásoltunk. Ezt befejezve háromszor meghajolunk (gasshōt csinálunk).

Az ötödik lépés lehet mindezeken felül, ha elmondjuk az Ekōmon szövegét, ami tulajdonképpen a takuhatsu (托鉢, kolduló körút) alkalmával elmondott szöveg, a Fuekō első része. Így hangzik:

願（ねが）わくは此（こ）の功徳（くどく）を以（もっ）て、
普（あまね）く一切（いっさい）に及（およ）ぼし、
我（われ）らと衆生（しゅうじょう）と皆共（みなとも）に、
仏道（ぶつどう）を成（じょう）ぜんことを

Negawakuha kono kodoku wo motte,
Amaneku issai ni oyoboshi,
Warera to shujō to minatomo ni,
Butsudō wo jōzen koto wo

Magyarra fordítva:

Kérem, hogy ezen erények révén
                               (Kérem azt a dolgot, hogy ezen erényeket használva)
Mindenfelé kiterjedve
                               (Mindent teljesen átfogóan)
Mi és a tömeg
                               (Mi és az összes szenvedő lény)
Buddha útját mindannyian együtt teljesítsük be
                               (Buddha útját mindannyian együtt teljesíthessük be)

***

Ezzel fejeződik be a szútra másolása.

m(__)m