Az év első írásának szokása január 2-ához kötődik. Az idei választás a Miroku Bosatsu 弥勒菩薩 leírására esett, ezzel megidézve Miroku Bosatsu-t, vagyis Maitréja bodhiszattvát, és az ő hozzá fűződő gyakorlást, tanítást. (A Kakizome szokásáról és történetéről korábban többször írtunk: itt és itt is lehet róla olvasni.)
Read More »
Habár a Holdújév 2022. február 1-én kezdődik, azért mi már előre Szerencsés Új Esztendőt Kívánunk 2022-re a Víz Tigris 水寅 (水虎) évére!
Read More »
(Összefoglaló jegyzet a kilencedik és tizedik Szombat esti beszélgetésekhez, mely témáját a zen harmadik pátriárkája, Kanchi Sōsan Zenji Hittel telt tudat felirat (Shinjinmei, 信心銘) című verse adta és a feldolgozásához segítségül hívtuk Shōdō Harada Rōshi 2007. januárjában a Hokuozan Sogenji apátságban elhangzott Dharma-beszédét is.) A Hittel telt tudat felirat című vers, Kanchi Sōsan Zenji, a […]
Read More »
Japánban minden évben megválasztják az év kanjiját
Read More »
(Összefoglaló jegyzet a nyolcadik Szombat esti beszélgetésekhez, amely a zarándoklattal foglalkozott buddhista és nem buddhista szempontból. Gondolatébresztő a The Way – Vándorút című Emilio Estevez rendezte film.) A buddhizmusban magához Buddhához kötik a zarándoklás szokását. Így ír erről a Mahā-parinibbāna Sutta DN 16. V. 16-22. 16. „Négy hely van, Ananda, ahova a jámbor tanítványnak el […]
Read More »
(Összefoglaló jegyzet a hetedik Szombat esti beszélgetésekhez Kannon (Avalokiteśvara) bodhiszattváról, a bodhiszattva ideálról és az együttérzésről.) Avalokiteśvara (szanszkrit) bodhiszattva Japánban több néven is ismeretes. Nevezik Kannonnak (観音), Kanzeonnak (観世音), Kanjizainak (観自在), Kanzejizainak (観世自在), Kōseonnak (光世音) és így tovább. Tibetben Chenrezig, Kínában Kuan-yin, vagy Guan-yin. Nevének jelentése: „aki figyeli a világ hangját”, „aki letekint a hangokra”. […]
Read More »
(Összefoglaló jegyzet a hatodik Szombat esti beszélgetésekhez a Szív szútráról.) Buddha tanításai tökéletes bölcsessége szívének szútrája Kannon bodhiszattva a mély tökéletes bölcsesség megvalósításakor észreveszi, hogy az öt alkotóelem üresEzzel megszabadul minden szenvedéstől és csapástólSáriputra, a forma nem különbözik az ürességtől, az üresség nem különbözik a formától, vagyis a forma üresség, az üresség formaÉs ugyanilyen az […]
Read More »
(Összefoglaló jegyzet az ötödik Szombat esti beszélgetésekhez, az élet körforgásáról, a Létkerékről és a Tizenkét Tagú Függőkeletkezésről. Témánkat Weöres Sándor: Az elveszített napernyő című verse vezette be.) Az élet körforgásáról a Szamszára című film kapcsán már sokat beszéltünk. Ezt a gondolatot folytatják és bővítik tovább az alábbi tanítások. A Létkerék szimbolikája A „keréken” kívül eső […]
Read More »
(Összefoglaló jegyzet a negyedik Szombat esti beszélgetésekhez, amelynek gondolatébresztője a Szamszára című indiai-német-francia-olasz film volt.) „Hogyan óvhatunk meg egy vízcseppet a kiszáradástól?” A buddhizmus alaptanítása, hogy minden múlandó, összetett, önmagában nem létező, végső lényeg (lélek) nélkül való. Éppen ezen tény, vagyis a dolgok és önmagunk múlandósága okozza a szenvedéseinket. Buddha azt tanítja, hogy habár a […]
Read More »
(Összefoglaló jegyzet a harmadik Szombat esti beszélgetésekhez, amely a tudattal, mint buddhista fogalommal foglalkozott, témaindítója Ingrid Sjöstrand verse volt.) Ingrid Sjöstrand: Néha csontvázról álmodok Néha csontvázról álmodok,csak elindul felém,jön közelebb, egyre közelebb.Nem bírom tovább, visítokés felébredek.– Csak álom volt –mondja anya. Mintha sokat segítene,hogy a szörnyűség itt belül vanés nem ott kívül. (in.: Britt G. […]
Read More »