A híres zen mestert, Ikkyū Sōjun-t 一休宗純 (1394-1481) egy alkalommal felkérték, hogy készítsen egy kalligráfiát, amire néhány szerencsés szót ír. Ezt írta: „A szülő meghal, a gyermek meghal, az unoka meghal”. Amikor ezt az „ügyfél” meglátta feldühödött, és úgy hitte, hogy amit a mestert írt az balszerencsét hoz. Felháborodására Ikkyū mester így válaszolt: „Akkor az Ön […]
Read More »
Amikor hideg van, legyünk odaadók a hideggel szemben, amikor meleg van, legyünk odaadók a meleggel szemben. Mindig az adott helyzet. A Kék szikla gyűjtemény 43. esete így szól Dobosy Antal fordításában:Egy szerzetes kérdezte Tózantól: – Hideg és hőség ér minket. Hogyan kerülhetjük el ezeket? – De miért nem mész el oda, ahol nincs hideg és nincs hőség? […]
Read More »
Japánban léteznek a mi kultúránkban szólás-közmondásnak nevezett kifejezésekhez hasonló gondolatok, amiket yojijukugo-nak 四字熟語 neveznek. A yojijukugo-k tulajdonképpen négy kanji-ból álló idiómák, idiómatikus összetételek. A felhők felett kék az égbolt, egy metafora arra, hogy a jelen nehézségei végül elmúlnak, és jó dolgok fognak történni. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy a nehézségek – kemény munkával való leküzdése – után fényes jövő vár […]
Read More »
A dōjō 道場 a gyakorlás helye. Minden lépés, amit megteszünk, minden szó, amit mondunk és teszünk, gyakorlat, így minden a gyakorlás helyéhez vezet.
Read More »
Ahogy a forró kemencére hullva a hópehely azonnal elolvad, éppen olyan múlandó minden a világban. Ez a múlandóság teszi olyan csodálatossá az életet. Ez a mono no aware 物の哀れ, a dolgok, a szépség múlandósága felett érzett szelíd szomorúság, és éppen ezért értékük megbecsülése.
Read More »
Ryōkan 良寛大愚 (1758-1831) zen mestertől származik ez a gondolat, ami arról szól, hogy a virág úgy és ott virágzik, ahol van, és nincsen szándékában magához csalogatni a pillangót, az magától száll oda. Minden saját természete szerint, a maga természetességében, a jelen teljességében él.
Read More »
A szépséges hópelyhek nem hullanak különböző helyre. A kalligráfián megjelenő idézet a Hekiganroku 42. esetének tanítása 『碧巌録』第四二則 . Dobosy Antal Mahákásjapa mosolya című könyvében található (104. oldal) fordítása így hangzik (42 Gyönyörű hópelyhek):Engo előszava: Függetlenül beszél, függetlenül cselekszik, és mások kedvéért a pocsolyán keresztül cammog. Beszél másokkal, együtt cselekszik másokkal, mégis olyan egyedül áll, mint […]
Read More »
Egy hosszú-hosszú történet, ami 2023. július 23-án biztos pontjához ért. Ezt a bemutatást kapta:„Gáncs Nikolasz és Zsidákovits Judit kalligráfiáról írott könyvének, ennek a páratlan, két évtizede tartó munkának az volt az egyik célja, hogy a japán kalligráfia témáját eredeti források és nyugati értelmezések felhasználásával átfogóan feldolgozza. Másik elhatározása, hogy összegző műként vonzó legyen azok számára, […]
Read More »
Érdemes betekinteni a Zen szemmel, zen szóval blogba. Hogy miért? Álljon itt a Bevezető blogbejegyzés az oldalról: BEVEZETÉS Talán mindenki számára ismerős a látvány, amelyet a klasszikus, hagyományos japán szobabelső nyújt. Ha részletek nem is maradtak meg, a falra függesztett, fehér alapon fekete vonásokkal megfestett kalligráfia képe bizonyára felidézhető. A kis házi szentélyben, a tokonomá-ban […]
Read More »
Invokáció A Gyémánt szútra[1] tanítása nagyon fontos a mahájána buddhizmusban. Arról az ideálról, a bodhiszattváról tanít, aki Buddha együttérzésének továbbvivője. A bodhiszattva, vagyis a tökélyharcos egy olyan alakja a buddhizmusnak, akinek eszménye a hangsúlyt a tökéletes együttérzésre helyezi, arra az együttérzésre, amely miatt – a szútrák szerint – Buddha is megforgatta a Tan kerekét. Ezért […]
Read More »