Ismét szerencsém lehetett Sugitani sensei tanításához, és ez alkalommal a Zen alapelveit írtam le.
Igazán kivételes alkalom az összes kalligráfia óra, amelyen csak részt vehetek itt Japánban. Rengeteget tanulok már abból is, amikor csak hallgatom a mestert. Sokszor csak kis apróságokra hívja fel a figyelmem, amitől viszont sokkal jobb atmoszférát kap a kalligráfia.
Azt mondta például, hogy amikor két oszlopot írunk, akkor az első oszlop utolsó kanjijának utolsó vonása esetében kellemes, ha már vezeti a szemet tovább. Ahogy mindig fontos figyelni arra, hogy mely vonások lényegesek, és ezáltal fontos, hogy ne veszítsenek hansúlyukból, hogy a kanji megfelelő egyensúlyban legyen.
Megdícsérte írásomban ezt az egyensúlyt, az egyes kanjik és a teljes írás egyensúlyát. Azt mondta: nagyon fontos, hogy a kalligráfia a fekete és a fehér művészete. Az írás feketéje mellett éppen olyan fontos a „kimaradó” rész, a fehér is. Ezek megfelelő egyensúlya adja az ütemet, a lüktetést. Ha túl nagyok az írásjegyek, akkor nem lesz meg ez a harmónia, akkor túl kevés a fehér.
Hát, remélem, hogy az alábbi két verzió mindenki tetszését elnyeri majd. Az egyiken érdemes megfigyelni, hogy az utolsó kanji, a Buddha írásjegyének hosszú, utolsó vonása nem egyenes, hanem hullámzik kissé. Ez is egy írás stílus, amit most először próbáltam ki. Eddig elsősorban a hosszú és egyenes vonalat preferáltam, de belátom ennek a verziónak is meg van a maga ereje. Íme hát:
latest jordan Sneakers | Zapatillas Running – Ofertas para comprar online y opiniones