Előző két alkalommal már foglalkoztunk a kana írás egyes részleteivel. Most három cikkben szeretnék kitérni arra, hogyan írjuk a kanákat és aztán, amikor már egyesével le tudjuk írni őket, akkor hogyan kapcsolódhatnak egymáshoz. Ez utóbbira példát már láttunk az Iroha vers kapcsán, így fogalmunk már van róla. Kezdjünk is bele.A kanjik kapcsán számtalan alapvonással és technikával megismerkedtünk már. A kanákkal sincsen igazán másképp. Ugyanúgy vonássorrendek vannak, ugyanúgy figyelnünk kell az ecsetünk mozgására, sőt már az ecset tartására is. Annyival viszont könnyebb helyzetben vagyunk, hogy a hiraganák lényegesen kevesebben vannak, azonban ahogyan egymáshoz kapcsolódnak az már koránt sincsen így.
Kezdjük ott, hogy megnézzük az összes hiragana leírásának arányait és vonássorrendjeit. Ehhez segítségünkre lesz a Kuretake csodálatos táblázata, amelyet a vizes papírhoz adnak ajándékba. Íme:
Miután jól begyakoroltuk a hiraganák írását sokkal egyszerűbb lesz megérteni és átlátni, majd könnyedén létre is hozni azokat az összekötéseket, ahogyan egymásba olvadnak. Most párat rögtön nézzünk is meg. Az első kettő a haru, a tavasz és az aki, az ősz:
Az a stílus, ahogy az előző két kapcsolódást láthatjuk inkább még közelít ahhoz a módhoz, amikor egy-egy hiragana önmagában áll. Éppen ezért nézzünk meg még újabb négy szöveget. Ezek sorrendben a következőek: ume (szilvafa), yuki (hó), kotori (kis madár) és a kogarashi (téli szél). Figyeljük meg, hogy ez az írottabb forma mennyivel nyújtottabb, és talán még dinamikusabb, mint az előző:
Innen folytatjuk a következő alkalmakkor. Azzal pedig, hogy megnézünk még jó pár kapcsolódást szép lassan megláthatjuk bennük a logikát is, így magunk is le tudunk majd írni akár egy tetszőleges szöveget is.
Addig is mindenkinek jó gyakorlást kívánok!
Sports brands | Nike Air Force 1 Low UV Reactive Swoosh – DA8301-101