Kalligráfia óra kanákkal

Mindenki tanul előbb-utóbb, de inkább utóbb hiraganákat, katakanákat is írni. Én is sokat gyakoroltam (lásd Iroha vers), de alig vártam, hogy Sugitani senseijel kicsit foglalkozzunk ilyennel. A választásom a híres békás haikura esett, amit mindenki ismer. Ezt a haikut Matsuo Bashō (松尾 芭蕉, 1644-1694) írta és így hangzik: 

Az ősi tóba
Egy béka ugrik bele
A víznek hangja

Japánul: 古池や蛙飛び込む水の音

Végül is a szöveg nem fontos, csak gyakorolhasson az ember, főleg, ha ilyen mesterrel gyakorolhat, mint Sugitani sensei, de azért kellemes választani is témát. Megtudhattam, hogy a haikuk esetében, ha hanshi méretben, vagy hasonlóban írjuk, akkor mindig három oszlopot készítünk, de odafigyelve, hogy ne legyen se a kezdetük, se a végük azonos helyen. Az oszlopok közti rész sem jó, ha egyforma, inkább az első két sor szorosabb, a harmadik kicsit távolabb. A kanjik, kanák váltakozhatnak, sőt katakanákat is lehet használni, nem szólva a történeti hentaiganákról, amelyek még a hiraganák előtt voltak. Gyakorlatilag az a fontos, hogy egy kellemes ütemű és írásképű kalligráfiát készítsünk.

Az oszlopok kicsit befelé is tarthatnak, vagyis a két szélső a középső felé, hogy a pecséttel egy kört adjanak, ezzel harmóniát kölcsönözve a kalligráfiának. Jó ha a kanjik és kanák mérete nem egyforma, hanem váltakozik, a köztük lévő tér úgyszintén. Szóval lehetőleg minél szabadabban írjunk, beleadva a “ki”-t, az “életenergiát”.

Mellesleg pedig a kana kalligráfiákhoz sokkal finomabb papírt és különféle mintás papírokat is használnak, mint ami alább is látható. De mi kipróbáltuk kakizome papír méretben is az írást, amolyan másfél soros jeleggel. Valamint a tus is kicsit más a kana íráshoz. Finomabb, és lehet olyan fekete, amelyik barnás árnyalatot hagy, ha halványabb, vagy olyat, ami kéket. Mi az utóbbit használtuk. A dörzskövön elkészítettünk mindig egy kis adagot, szinte éppen csak 1-1 csepp vízzel. Az ilyen íráshoz nem kell sötét tus, sőt nem is jó. A lendületet, az érdekes sötét-halvány, nedves-száraz ecsetvonások dallamát az tudja megadni, ha inkább híg a tusunk.
Hogy mennyire lett könnyed, kellemes és harmónikus azt szeretném a nézőre bízni. Íme a kaizome, hanshi és díszes papír verzió: