A japán nyelven Senjimon-ként ismert, ezer, különböző írásjegyből álló mű valamikor 507-521 között íródott és Zhou Xingsi 周興嗣 (kb. 470-521) zsenialitását dicséri. Az öröm, hogy e kiemelkedő kulturális kincs már magyar nyelven is elérhető, szavakkal nehezen kifejezhető.
Az Ezer írásjegyes mű címen Horváth Janisz és Horváth Gábor hatalmas munkáját dicsérő kötet kiemelkedő könyv, ami felmérhetetlen érték a kínai kultúra, a kínai nyelv, vagy a kínai írás iránt érdeklődők, és nem különben a japán (és természetesen a kínai) kalligráfia gyakorlói számára is.
A kötet első fele, 202 oldalon keresztül, Zhao Mengfu 趙孟頫 (1254-1322) alkotását mutatja be, vagyis a szöveg hat írásstílusban elkészített változatát.
A Senjimon különlegessége, hogy minden egyes írásjegy egyetlen egyszer fordul benne elő, így az írás tanulásához tökéletes segítség. Emellett korleírás, így történelmi értékkel bíró szöveg, és mint ilyen alapmű a tanuláshoz. Az első részben végigkövethetjük a szöveget, egyben minden egyes írásjegy esetében megismerve annak kiejtését és jelentését egyaránt. Ha egyéb nem lenne a könyvben, már ezzel is olyan ajándékot kapnánk, ami felbecsülhetetlen. Azonban ezzel nem ér véget.
A következő közel 20 oldalon, még ehhez a részhez kapcsolódóan Horváth Janisz tanulmányát olvashatjuk a kínai kalligráfiáról, stílusairól és azok megjelenési formáiról, rendkívül gazdag képanyaggal.
A Senjimon-t ilyen formában mint a kalligráfia gyakorlás tárgyát ismerhetjük meg.
Ezen a ponton szeretném megjegyezni, hogy nem mehetünk el a könyv tipográfiai tervezése mellett sem. Horváth Janisz érzékenysége és átgondolt alkotása jellemzi a formai megjelenést. Már a borító is a kínai, hasonló tárgyú köteteket idézi, ami aztán a belíveken tükröződik vissza. A könyv első részének nevezhető 231 oldal tipográfiailag is elválik a következő részektől. A finom léniák, az oldalszámozás elhelyezése, a fejléc kialakítása, mind-mind azt bizonyítják, hogy a kötet tartalmi értékét a tudatosan kialakított megjelenés csodálatos vizuális élménnyé teheti.
A második rész első fejezete Kósa Gábor tanulmánya Zhou Xingsi-ről, a Senjimon írójáról szól. Itt olvashatjuk, hogy „valójában a Qianziwen elsődleges célja nem feltétlenül a legalapvetőbb írásjegyek megtanítása, hanem a bravúrosan elrendezett ezer írásjegy segítségével a korabeli kínai alapműveltség és világszemlélet tömör bemutatása, illetve a kalligráfia stúdiumok gyakorlása lehetett”.
Természetesen a könyv nem megy el amellett sem, hogy a környező országokban milyen élete volt és van a mai napig a szövegnek. Elsőként Stéger Ákos tanulmányát olvashatjuk arról, hogy Japánban milyen hatást gyakorolt a Senjimon, és hogyan jelent meg művészetben, illetve a kultúrában.
Japán mellett Koreában is jól ismert volt a Senjimon szövege. Erről Mecsi Beatrix fordításában olvashatjuk Thorsten Traulsen tanulmányát. Természetesen végig csodálatos illusztrációkkal.
Végül a könyv utolsó része a szöveg kritikai kiadása, amely rész mindenképpen külön méltatást érdemel. A hatalmas fordítói munka Horváth Gábor és Kósa Gábor érdemeit dicséri. Láthatjuk a szöveget eredeti formájában, egyszerűsített kínai nyelven, pinyin átírással és irodalmi fordításban magyarul is. Valamint külön szószedetet is kapunk. Japánban járva több Senjimon kötetet is beszereztem, hogy a kalligráfia gyakorlásban segítsenek, azonban a szöveg szóról szóra, valamint irodalmi stílusba öntött fordítását nem ismertem. Természetesen tartalmilag igen, de az nem ugyanaz. Angol nyelven számos fordítás elérhető, de azok számára, akik nem ismerik a kínai nyelvet, de tisztában vannak annak sokszínűségével és fordítási nehézségeivel, normális, ha fenntartásai vannak a fordítók munkáival kapcsolatban. Ezért gondolom úgy, hogy most, amikor egy ilyen, minden részében gondosan elkészített könyvet tarthatunk a kezünkben, akkor a hála érzésével telhetünk meg.
Sajnos a könyv széles körben nincs terjesztve, és kereskedelmi forgalomban alig-alig érhető el, de az ELTE jegyzetboltjában beszerezhető! Minden kalligráfia gyakorló számára melegen ajánlott a megvásárlása, forgatása és aktív használata ennek a műnek!