Meg kell, hogy mondjam, hogy szeretnék minden azirányú híresztelést cáfolni, hogy a japánok csak zárkózottak lehetnek, vagy hogy nem ismernek el más nemzetiségű alkotót olyan művészetben, amely igazán japán!
Togawa Koudai (戸川 光迺) sensei és álatos alkotásokról, amelyekkel minden egyes e-mailben meglepnek, és amelyek kiváló alkalmat biztosítanak arra is, hogy láthassam hogyan „kell” ezt a művészetet művelni. (Ezzel azt az általánosítást viszont alátámaszthatom, hogy a japán emberek szeretnek ajándékozni, és annak bizony mindenféle módját kifinomultan művelik is.)
Az alábbi kalligráfiát éppen a minap kaptam Togawa Koudai (戸川 光迺) sensetől. A rajta lévő írásjegy a 「関」, amely a Mumonkan (『無門関』) címet viselő zen kōan (公案) gyűjteményt idézi meg. A kōanok olyan történetek, szövegek gyűjtőneve, amelyeket a zen buddhizmusban a tanításra és a gyakorlás eszközeként használnak. Ezek a történetek többnyire valamilyen formában rávilágítanak a „végső” tudatra. Sőt azt mondhatjuk, hogy ebből a „végső” tudatból, vagyis a „tiszta tudat”-ból születnek, magából a megvilágosodott tudatból, amely mindannyiunk sajátja. A kalligráfia éppen olyan eszköz tud lenni, mint maguk ezek a történetek. Közvetlenül és nem gondolati megértés alapján mutat rá mindannyiunk saját természetére, a buddhaságra. A kōanokat nem „érthetjük” meg, vagyis minden megértés csak egy újabb lépcsőfok csupán abban, ahogy egyre magasabbra jutunk gyakorlásunkban. A gondolkodás itt nem segít. Úgy szokták mondani, hogy intuitívan érzünk rá, vagyis magunkon megtapasztaljuk, saját tapasztalat által valósítjuk meg azt a tudatot, amelyet egy-egy történet felmutat számunkra.
Legyen hát minden kōan minden érzőlény üdvére! Mindenki világosodjon meg! MOST!
Asics shoes | Jordan 1 Retro High OG University Blue (PS) – AQ2664-134