Japán kalligráfia

Ha ceruzával vagy golyóstollal leírunk egy japán írásjegyet, nem sok különbséget veszünk észre a saját jól megszokott írásunk és a japán írás között. Legalábbis, ami a technikai részét érinti. Azonban ecsettel írni, kalligráfiát készíteni teljesen más. A pont is vonal, egy-egy vonásnak pedig van kezdete és vége, és sosem csupán azt történik, hogy lerakjuk az […]

Írtam arról a japán szokásról, hogy minden év decemberében megválasztják az előző év kanjiját (kandzsiját), amely arra az évre a legjellemzőbb volt. Most elindul a Szaku új rovata is, a hónap-kanjija. Az első kanji a „tigris”. Azt hiszem mindenki előtt ismeretes a kínai eredetű horoszkóp, amely éves felbontással, egy-egy állattal jelzi születésünk és életünk ritmusát. […]

Minden évben december 12-én tartják Japánban, Kiotóban (京都市), a Kiyomizuderaban (Kijomizudera, 清水寺) a Kanji Napját (Kanji no Hi, Kandzsi no hi, 漢字の日), amelynek alkalmával a templom vezetője, Mori Seihan (Mori Szejhan, 森清範) leírja „Az év kanji”-ját. „Az év kanji”-ja azon írásjegy, amelyet – vagyis amelynek jelentését – az előző évre a legjellemzőbbnek tartanak, és amelyet […]

Általában, amikor elkezdjük a kalligráfia gyakorlást egy iskolában, az első néhány alkalommal csak az általam „bemelegítésnek” nevezett gyakorlatokat végezzük, vagyis vonalakat írunk le, szokjuk az ecsetkezelést. Így kezdjük el szoktatni magunkat az addig ismeretlen tartáshoz és mozgáshoz. Kalligráfia közben sosem használjuk a csuklónkat az ecset irányításához. Nem feszítjük meg, de nem is mozgatjuk. Sőt igazából […]

Beszéltem már az eszközökről, stílusokról, el tudjuk készíteni a tust is, és képesek vagyunk a helyes testtartásban leülni. Itt az idő, hogy – a későbbiekben kifejtett – „bemelegítés” után, megtanuljuk azokat az alapvonásokat, amelyekből minden kanji (kandzsi) felépül. Mielőtt azonban nekifognánk nézzük meg azt is, hogyan kell tartani az ecsetet magát, amely szintén lényeges, hogy […]

Az előző alkalommal beszéltem a kakizome (書き初め) szokásáról. Most itt vagyunk január első hetében és aktuálissá vált a téma, így érdekes lehet, ha megnézzük milyen témájú kalligráfiákat is készíthetünk, vagy szokás készíteni ilyenkor. Arról  is tettem említést, hogy a hagyomány szerint a kakizome alkalmával olyan dolgokat írunk le, amelyekre vágyunk a következő évben, amit önmagunknak […]

Esett már szó itt a Szaku oldalán a téli ünnepekről, arról, ahogyan azt „Japánban szokták”. A kalligráfiához is kötődik ilyen, mi több a Japán Újév része a mai napig megőrzött és ápolt kakizome (書き初め esetleg 書初め), az év első írásának, vagy ha úgy tetszik, az év első ecsetfogásának szokása. A kakizomera többnyire január 2-án kerül […]

Ha megnézünk kalligráfiákat, akkor felfedezhetjük, hogy igen változó stílusban készülnek. Természetesen ez a változatosság attól is kialakul, hogy az egyes iskolák kisebb-nagyobb eltéréseket mutathatnak egymáshoz képest, de attól is, hogy több stílusa létezik magának a kalligráfiának is. Ismerkedjünk meg kicsit ezekkel a stílusokkal. Ez a kis táblázat röviden felsorolja a három fő kalligráfiai stílust, amelyekről […]

Előző alkalommal írtam arról, hogy a tus elkészítése nem feltétlenül kézenfekvő dolog. Most megpróbálom elmagyarázni, hogyan kell megfelelően sötét tónust elérni, majd azt is, hogy mi a helyes testtartás a kalligráfia gyakorlása közben. Először fogjuk a dörzskövet, és a benne lévő mélyedésbe óvatosan vizet töltünk. Vigyázzunk arra, hogy ne legyen túl sok, inkább kevesebb. Aztán […]

Mielőtt nekilátnánk a tényleges alkotásnak, szükségünk lesz azokra a tradicionális eszközökre, amelyekkel a kívánt eredményt elérhetjük. Némelyiket pótolhatjuk átmeneti megoldásokkal, másokat azonban nem. Hagyományosan a kalligráfia alapfelszereléseit a „négy kincsnek” nevezik. Ez még Kínából ered. A „négy kincs”: az ecset, a tusrúd, a dörzskő és a papír. Ehhez jön még néhány szükséges dolog, mint a […]