(Összefoglaló rövid jegyzet a Szombat esti beszélgetések Buddha első tanításáról szóló alkalmához.)
A TAN KEREKÉNEK ELINDÍTÁSA [MAHÁVAGGA I. 6.]
(Forrás Vekerdi József (2004) Buddha beszédei, Helikon kiadó, 45. oldal)
[Buddha szól:]
– Szerzetesek, két véglettől kell távol tartania magát annak, aki remeteségbe távozik. Milyen két véglettől? Az egyik az, amely elmerül a gyönyörökben, a gyönyörök élvezetében; ez üres, hitvány, közönséges, nemtelen, értéktelen. A másik az, amely elmerül az önkínzásban; ez fájdalmas, nemtelen, értéktelen. Szerzetesek, a Beérkezett mindkét végletet elkerülve rátalált a középútra, amely megnyitja a szemeket és megvilágosítja az elmét, amely nyugalomra, megismerésre, megvilágosodásra, kialvásra [nirvánára] vezet.
És mi ez a középút, szerzetesek, amelyre a Beérkezett rátalált, amely megnyitja a szemeket és megvilágosítja az elmét, amely nyugalomra, megismerésre, megvilágosodásra, kialvásra vezet?
Ez a nemes nyolcágú ösvény, úgymint ez: helyes nézetek, helyes elhatározás, helyes beszéd, helyes viselkedés, helyes életmód, helyes törekvés, helyes gondolkozás, helyes elmélyedés. Ez az a középút, szerzetesek, amelyre a Beérkezett rátalált, amely megnyitja a szemeket és megvilágosítja az elmét, amely nyugalomra, megismerésre, megvilágosodásra, kialvásra vezet.
És ez a szenvedés nemes igazsága, szerzetesek: a születés is szenvedés, az öregség is szenvedés, a betegség is szenvedés, a halál is szenvedés, kötve lenni ahhoz, akit nem szeretünk, az is szenvedés, elveszíteni azt, akit szeretünk, az is szenvedés, ha a kívánság nem teljesül, az is szenvedés; röviden: minden, ami a léthez köt, szenvedés.
És ez a szenvedés okának nemes igazsága, szerzetesek: az ok a Szomj [vágy], amely újjászületéshez vezet, élvezet és szenvedély kíséri, örömet talál különböző dolgokban. Ez [a szomj] a következő: gyönyörök szomja, lét szomja, birtok szomja.
És ez a szenvedés megszüntetésének nemes igazsága, szerzetesek: a szomjnak teljes vágytalanság révén történő megszüntetése, elvetése, feladása, elhagyása, elutasítása.
És ez a szenvedés megszüntetéséhez vezető út nemes igazsága, szerzetesek: ez a nemes nyolcágú ösvény, úgymint ez: helyes nézetek, helyes elhatározás, helyes beszéd, helyes viselkedés, helyes életmód, helyes törekvés, helyes gondolkozás, helyes elmélyedés.
(A fent idézett Mahávagga mellett a Szamjutta-nikája 56.11-es részeként is megjelenik a tankerék megforgatása tanítóbeszéd, amely szútra tovább folytatódik, ahol a Négy Nemes Igazság tanításához a tudás három fokozata tanítás is kapcsolódik, amely szerint 1) annak tudása, hogy az igazság valóban igaz, 2) annak tudása, hogy bizonyos tettek végrehajtására van szükség az igazság kapcsán, 3) annak tudása, hogy a szükséges tett végrehajtása megtörtént.)
Vekerdi József Buddha beszédei című kötetének jegyzetei közt ezt olvashatjuk: „A Tan kerekének elindítása (megforgatása): dhamma-csakka-ppavattana, szanszkrit alakban dharma –csakra-pravartana. Buddha legelső beszéde, amelyet Benáreszben az öt szerzetesnek mondott, s egyben a legfontosabb buddhai szöveg, alapvető tanításainak összegzése.
Az önkínzás említése a korabeli vallási irányzatokra vonatkozik, elsősorban a dzsainizmusra.
A szöveg – legalábbis az európai filozófia hagyomány felől tekintve – nem nevezhető szabatosnak. Nem határozza meg, mit ért helyes nézeteken, helyes elhatározáson stb. Mindezt később sem fejtette ki részletesen Buddha, mint ahogy az „elhatározás” és „törekvés”, „viselkedés” és „életmód” közötti különbséget sem. Lényegében szinonimákkal dolgozik, körülbelül úgy, mint amikor „üres, hitvány, közönséges, nemtelen, értéktelen” szavakkal jelöli meg – pleonasztikusan – a végletek követését.
A beszéd címe jelképes. Csakravartin ’a kerék megforgatója’ Indiában a világuralkodó király jelzője. Erre utal Buddha temetési szertartása: „Amint világuralkodó királyok holttestével, azt kell tenni a Beérkezett testével is.” A kerék, a Tan kereke, a buddhizmus jelképévé vált Indiában, Asóka király, a legnagyobb indiai uralkodó (i.e. 3. században) ezt a jelképet vésette emlékoszlopaira.”
Mint látjuk a szútra két alapvető buddhista tanítást tartalmaz. Első a középút tanítása, a Nemes Nyolcrétű Ösvény, a második pedig a Négy Nemes Igazság.
A középút, vagyis a mindennemű véglettől való tartózkodás útja maga a Nemes Nyolcrétű Ösvény, ami egyben a buddhai gyakorlás foglalata és útmutatás a szenvedésektől való megszabaduláshoz, tehát – amint azt maga a Buddha tanította – a Négy Nemes Igazság utolsó tagja is, a szenvedésektől való megszabaduláshoz vezető út.
A Nemes Nyolcrétű Ösvény tagjai:
Helyes nézetek / szemlélet
A helyes nézetek kialakítása az öt fogadalommal kezdődik, úgy mint 1) az előlények elpusztításától való tartózkodás, 2) a megelégedettség, vagyis, hogy nem vesszük el, amit nem adnak, 3) a vágyakból eredő helytelen tettektől való tartózkodás (a szerzetesek tartózkodása a nemi élettől is), 4) tartózkodás a tudat befolyásolására alkalmas szerektől (bódító szerektől való tartózkodás, mint az alkohol és bármilyen más tudatmódosító szer), 5) a helyes életvitel követése, ami a nem-ártó élet. A helyes nézet a helyes szellemi hozzáállás, amiből megszületik a helyes döntés, vagyis a helyes elhatározás.
Helyes elhatározás / gondolkodás
Elsősorban a három gyökérok ellenébe ható gondolkodás elsajátítása és elmélyítése. (A három gyökérokról a Létkerék kapcsán már írtunk.) A helyes döntéssel, vagyis elhatározással együtt egész lényünkkel vetjük bele magunkat a gyakorlásba, amelynek során beszédünkben, tetteinkben és gondolatainkban is mindent megteszünk.
Helyes beszéd
Tartózkodás a hazugságtól, figyelmetlen és nem törődöm beszédtől, elhallgatástól, csúsztatástól, kiragadásoktól, rágalmazástól, befeketítéstől, leszólástól, durvaságtól, sértéstől, fecsegéstől.
Ez az első három tag a megértésre utal.
Helyes viselkedés / cselekvés
Tartózkodás az élőlények elpusztításától, lopástól, kicsapongó és mértéktelen viselkedéstől. Az önmegtartóztató élet élése.
Helyes életmód / megélhetés
Buddha ötféle megélhetési módot említ, amelyeket kerülni kell. Ezek a fegyverekkel-, az emberekkel-, valamint az állatokkal való kereskedés (ide tartozik a hústermelés és a vágóhídon való munka is), illetve a mérgekkel és részegítő szerekkel való kereskedés. Természetesen helytelen életmód, ha valaki csalás, árulás, jövendőmondás, szélhámosság, vagy uzsora útján próbálja fenntartani az életét. Emellett minden olyan életmód kerülendő, ami megsértené a helyes nézetek, a helyes elhatározás, vagy a helyes beszéd útját.
Helyes törekvés / erőfeszítés
Az üdvös tudatállapotok létrahozására való törekvés a helyes erőfeszítés. Ez azt jelenti, hogy a még létre nem jött káros állapotok létrejöttének megelőzése, valamint a már létrejött káros állapotok elhagyása, a még létre nem jött üdvös állapotok létrehozása, valamint a már létrejött üdvös állapotok fenntartása.
A második három tag az erényekre vonatkoztatható. Helyes gondolkodás / éberség
Éberség, éber tudatosság, figyelmes jelenlét, vagyis a tudat képzése. Ahhoz, hogy a Tan a valós megszabaduláshoz vezessen nem elegendő könyvekből ismernünk azt, vagy a mesterek szavaiból. Nem elegendő elfogadnunk csupán Buddha szavait, hanem saját belső tapasztalattá kell tenni.
Helyes elmélyedés / összeszedettség
Egyesültség, egyesülés, vagyis olyan tudatállapot létrehozása, amelyben nem válik szét a tudat és a tárgya. A higgadt nyugalom, valamint a belátó megértés kifejlesztése.
Ez az utolsó két tag a meditációra utal. A tökéletes jelenlét és elmélyedés révén a tökéletes megvilágosodáshoz jutunk.
Akár egy kerék forog a Nemes Nyolcrétű Ösvény, a gyakorlással egyre magasabb és magasabb szinten valósul meg. Külön-külön nem létezik a nyolc tag, együtt járnak, együtt kell őket működtetni is. Az is elmondható, hogy valójában a helyes szemlélet az, amire az egész felfűződik.
Ez tehát a szenvedésektől való megszabadulás útja.