(Összefoglaló jegyzet a nyolcadik Szombat esti beszélgetésekhez, amely a zarándoklattal foglalkozott buddhista és nem buddhista szempontból. Gondolatébresztő a The Way – Vándorút című Emilio Estevez rendezte film.)
A buddhizmusban magához Buddhához kötik a zarándoklás szokását. Így ír erről a Mahā-parinibbāna Sutta DN 16. V. 16-22.
16. „Négy hely van, Ananda, ahova a jámbor tanítványnak el kell látogatnia, és hódolattal kell tekintenie. Mi ez a négy?”
17. „Itt a Tathágata megszületett! Ez Ananda az a hely, ahova a jámbor tanítványnak el kell látogatnia, és hódolattal kell tekintenie.”
18. „Itt a Tathágata elérte a felülmúlhatatlan végső megvilágosodást! Ez Ananda az a hely, ahova a jámbor tanítványnak el kell látogatnia, és hódolattal kell tekintenie.”
19. „Itt a Tathágata megforgatta a Dharma kerekét. Ez Ananda az a hely, ahova a jámbor tanítványnak el kell látogatnia, és hódolattal kell tekintenie.”
20. „Itt a Tathágata Paranirvánába való távozásának helye. Ez Ananda az a hely, ahova a jámbor tanítványnak el kell látogatnia, és hódolattal kell tekintenie.”
22. „És ha valakinek Ananda, meg kell halnia egy ilyen zarándoklaton, szívében valódi hittel, mikor testét elhagyja ereje, halála után, a mennyei boldogság birodalmában fog újjászületni.”
Más változatban:
„– A derék hívő embernek négy felemelő helyet kívánatos látnia. Melyik ez a négy? Ahol a Tathágata megszületett; ahol elérte a felülmúlhatatlan, teljes felébredést; ahol megforgatta a Dharma tökéletes kerekét; és ahol elérte a minden létmaradványtól mentes teljes ellobbanás állapotát.
Eljőnek majd e helyekre a hívő szerzetesek, nővérek, férfi és nő világi hívek. És akik e szentélyekhez zarándokolnak és megbékült szívvel bevégzik életüket, azok a test pusztulásával, a halál után jó sorsra, mennyei világba jutnak.”
Mahā-parinibbāna Sutta (A Teljes Ellobbanás, DN 16 / DN II 72, Csunda meghívása rész, Fordította: A Páli fordítócsoport) – Forrás: a-buddha-ujja.hu
Így a buddhizmus első négy nagy zarándokhelye Lumbini (Nepál), Bodhgaya (India), Sarnath (India) és Kishinagar (India). Később Asóka király (Kr. e. 3. század), aki minden erejével támogatta a buddhizmus terjedését, és a Tan követésének példájaként lemondott minden fegyveres hódításról is, további négy zarándokhelyet jelölt ki, amelyekhez különféle „csodák” köthetőek. Ezek Sāvatthī (ma Shravasti, az „iker-csoda” helyszíne), Sankasia (vagy Sankissa, Buddha alászállása a Tāvatiṃsa Mennyből), Rajagaha (ma Rajgir , az elefánt megszelidítésének helyszíne) és Vesali (vagy Vaiśālī , ahol Buddhának mézet ajánlott fel egy csapat majom).
A buddhizmushoz köthetően Kínában négy szent hegy játszik kiemelkedően fontos szerepet a zarándokútak szempontjából: az Emei Shan (峨眉山; Mañjuśrī (Monju 文殊菩薩), Kṣitigarbha (Jizō 地蔵菩薩), és Samantabhadra (Fugen 普賢菩薩) bódhiszattvák tiszteletének helye), a Wutai Shan (五台山; Mañjuśrī otthona), a Putuo Shan (普陀山, Potalaka hegyként is ismerjük és Kannon 觀音 tiszteletének a helye) és a Jiuhua Shan (九華山; Jizō alakjához kötődik). Japánban is több zarándút ismeretes, mint például a Shikoku zarándoklat (四国遍路), ami hivatalosan 88 kolostort foglal magába (1200 km); vagy a Japán 100 Kannon zarándoklat (日本百観音), ami magába foglalja a Saigoku 33 Kannon (西国三十三所) utat Kansai régióban (関西地方), a Bandō 33 Kannon (坂東三十三箇所) utat a Kantō régióban (関東地方) és a Chichibu 34 Kannon (秩父三十四箇所) utat Saitama területén (埼玉県). Kannon alakjához kötődik még a Chūgoku 33 Kannon zarándoklat (中国三十三観音霊場) is. Jizō bosatsu tiszteletére Kamakurában (鎌倉) található a 24 kolostort összekötő zarándoklat.
A zarándoklás egy a vallásokon átívelő hagyomány. A kereszténységben az Ószövetségben és az Újszövetség szövegében egyaránt megjelenik, amikre az alábbiakban néhány példát közlünk (Részletek a Magyar Bibliatársulat újfordítású Bibliájából).
Zsid 11,8-19 „8Hit által engedelmeskedett Ábrahám, amikor elhívatott, hogy induljon el arra a helyre, amelyet örökségül fog kapni. És elindult, nem tudva, hova megy. 9Hit által költözött át az ígéret földjére, mint idegenbe, és sátrakban lakott Izsákkal és Jákóbbal, ugyanannak az ígéretnek az örököseivel. 10Mert várta azt a várost, amelynek szilárd alapja van, amelynek tervezője és alkotója az Isten. 11Hit által kapott erőt arra is, hogy Sárával nemzetséget alapítson, noha már idős volt, minthogy hűnek tartotta azt, aki az ígéretet tette. 12Ezért attól az egytől, méghozzá egy szinte már elhalttól származtak olyan sokan, mint az ég csillagai és mint a tenger partján a föveny, amely megszámlálhatatlan. 13Hitben haltak meg ezek mind, anélkül, hogy beteljesültek volna rajtuk az ígéretek. Csak távolról látták és üdvözölték azokat, és vallást tettek arról, hogy idegenek és jövevények a földön. 14Mert akik így beszélnek, jelét adják annak, hogy hazát keresnek. 15És ha arra a hazára gondoltak volna, amelyből kijöttek, lett volna alkalmuk visszatérni. 16Így azonban jobb után vágyakoztak, mégpedig mennyei után. Ezért nem szégyelli az Isten, hogy őt Istenüknek nevezzék, mert számukra várost készített. 17Hit által ajánlotta fel Ábrahám Izsákot, amikor próbára tétetett, és egyszülött fiát vitte áldozatul az, aki az ígéreteket kapta, 18akinek megmondatott: „Aki Izsáktól származik, azt fogják utódodnak nevezni”.”
2Kor 5,6 „Amíg a testben vándorként élünk, távol járunk az Úrtól.”
1Krón 29 „15Mi jövevények és zsellérek vagyunk előtted, mint minden ősünk. Napjaink olyanok a földön, mint az árnyék: nincs állandóságuk.”
Amint a buddhizmusban vagy a kereszténységben, úgy más vallásokban is felfedezhetjük a zarándoklás szokását. Az iszlám hívők számára Szaúd-Arábiában, Mekkában található a fekete Kába kő – amelynek helyét a hit szerint maga Isten jelölte ki –, a legfontosabb zarándokhely. A Kába kő ereje, hogy az Ítéletnapkor emlékezni fog azokra, akik megérintették és közbenjár értük.
A zsidóság számára a zarándoklat a legrégebbi hagyományok közé tartozik. Alapja a bibliai rendelkezésben áll (Kiv 34,23): „Esztendőnként három ízben minden férfi jelenjék meg a mindenható Úrnak, Izrael Istenének színe előtt!”. A szabályozás a jeruzsálemi Salamon Templomban való megjelenést a peszach, a sovuósz, vagy sávout, valamint a szukkósz, vagy szukkót idejére teszi (a peszach a húsvét időszaka a kereszténységben, „A szabadulás ünnepe”, ami 7 napig tart; a sávout a pünkösd időszaka a kereszténységben, és végül a szukkót „A sátoros ünnep” ősszel). Manapság a Szentföldre tartó zarándoklatok a jeruzsálemi (Salamon) Templom lerombolása (kr. u. 70) miatt a fennmarad nyugati falnál (Siratófal) érnek véget. Emellett a zsidóság több próféta, szent és főpap, valamint Ráchel ősanya sírját is fontos zarándokhelynek tartja.
A muszlimok hitében is megjelenik a zarándoklás, kiemelt jelentőségű számukra Medina városa. A szikhek számára jellemző zarándokhely Amritsar városa és a Harmandir Sahib, az Arany Templom. A taoizmusban Mazu, a tenger istennője alakjához kötődnek például zarándoklatok. A zoroasztrizmus követői számára Irán területén vannak zarándokutak, amelyek tűz templomok meglátogatását jelentik elsősorban.
A kereszténység ma legismertebb zarándoklata az El Camino, a Santiago de Compostelába, Szent Jakab sírjához tartó zarándoklat. Azonban számos más zarándokút található a keresztény világban. Olaszországban megtaláljuk a Szent Ferenc zarándoklatot (Assisi városából közel 300 km hosszan Rómába, a Vatikánba véget érő út), Norvégiában Szent Olaf útját (Oslóból Trondheimbe tartó 641 km-es út, amely Szent Olaf, a vikingből lett norvég király hittérítő útját járja végig), Anglián, Franciaországon, Svájcon és Olaszországon keresztül pedig átível a Via Francigena (80 szakasszal és úgy 1700 km hosszan), és így tovább. Sőt a legtöbb európai ország belső területén szintén találhatóak zarándokutak, zarándokhelyek, valamint gyakori az is, hogy a Szent Jakab úthoz csatlakozó helyi zarándokút is fellelhető. Ez alól Magyarország sem kivétel. A magyarországi Szent Jakab út két külön irányt jelent: a Camino Húngaro és a Camino Benedictus (Budapest-Wolfsthal-Santiago és Tihany-Wolfsthal-Santiago). A Szent Jakab zarándokút mellett ismerhetjük a Márai-utat (három irányban, a leghosszabb Máriacell-Budapest-Csíksomlyó 1330 km-e), a Gyöngyök Útját (Budapest-Mátraverebély 180 km, Mátraverebély-Máriacel 760 km), a Szent Márton Utat (három útvonalon), a Szent Erzsébet Utat (Sárospatak-Kassa) és a Magyar Zarándokútat (Esztergom-Máriagyűd 431 km) is. Fontos szent helyeink: Máraigyűd, Máriapócs (Kelet-Mo., Szent Mihály-templom), Mátraverebély (Észak-Mo., Szent László-forrás, Szentkút Nemzeti Kegyhely), Bodajk (szent kút), Hercegszántó (Mária kegyhely). A keresztény kegyhelyeink elsősorban Szűz Mária alakjához kötődnek – ahogy Európa-szerte jellemző -, például Máriapócson a Szent Mihály-templomban a Szűzanya képét látogathatjuk meg, amelyről lejegyezték, hogy 1696-ban egy liturgia alkalmával könnyezni kezdett.
Természetesen Magyarországon is találhatóak keleti vallásokhoz köthető közösségek és megjelentek a hozzájuk kapcsolódó szent helyek is, mint a buddhista zalaszántói Béke-sztúpa (1993-ban a XIV. Dalai Láma avatta fel) és tari Buddha Park és Sztúpa, vagy a somogyvámosi Krisna-völgy. Mindezek kiválóan példázzák, hogy a zarándoklat a vallások és a hit univerzáléja, minden gyakorló számára fontos hittétel.
Mielőtt a zarándoklat mentális aspektusáról, teológiájáról beszélnénk nagyon fontos megjegyezni, hogy a zarándoklat nem „vallási turizmus” és nem is teljesítmény túra.
A zarándoklat lelki és testi megpróbáltatások sorát jelenti, így lelki és testi előkészületeket, felkészülést igényel. A buddhizmusban úgy tartják, hogy a zarándokhelyek helyes mentális állapotban való felkeresése segíthet Buddha tanításainak megértésében. A szent helyek meglátogatása segíthet abban, hogy sürgetést érezzünk, ami azt rejti magában, hogy tudatunk birtokában van az erénynek és erkölcsiségnek, hogy az ártó cselekedetektől eltávolodjon.
Nagyon fontos, hogy a zarándoklattal kapcsolatban jelen legyen bennünk a vágy a cselekvésre, a helyes tudatállapot, az erőfeszítések üdvözlése és a tudás. Lényeges aspektus a lemondás, mindenféle felesleges luxus elkerülése, hiszen a nem-mohóság-tudatállapot segít minket utunkon a nehézségek szerető kedvességgel és türelemmel való elviselésében. A zarándoklat során az „én”, az „ego” más megvilágításba kerül, akárcsak egy intenzív elvonulás során. Közvetlenül önmagunkkal találkozunk, miközben Buddha, a Tan jelenlétét érezhetjük minden lépésünkben. A szent helyek kedvezőek arra, hogy Buddha erényeit tanulmányozzuk, felajánlásokat tegyünk, gyakoroljuk a tudatosságot a bölcsesség elérése érdekében. Buddha tanításai szerint a zarándok a legfelsőbb üdvös karmát és erényt érheti el, amit az út után is fenn „kell” tartani és megerősíteni vele gyakorlásunkat.