Február utolsó hétvégéjén a rendkívül lelkes csapat bevette magát két napra egy kis terembe, hogy amíg kinn zuhog az eső és szürke az ég, a zárt térbe ragyogó napsütés költözzön a bambuszok levelei közt áthasítva az eget is.
A két napos workshop keretein belül számos elméleti kérdés előkerült: beszélgettünk a tusfestészet történetéről, filozófiájáról, szimbolikájáról, kapcsolatáról a japán kalligráfiával, a bambuszfestés rejtelmeiről, szárakról, ágakról, levelekről és a bambuszrügyekről is. Azonban a legfontosabb mégis a gyakorlat volt.
Aprólékos gonddal mélyült el mindenki egy-egy szár megfestésében, vagy éppen nagy műgonddal formálta meg a leveleket. Rengeteg türelemre volt szüksége az összes résztvevőnek, hogy elérhesse célját! És bizony nem is takarékoskodott vele senki! Hosszú órákon át egyik bambuszszár készült a másik után, levélkompozíciók kerekedtek, hogy aztán a sok részlet képekké formálódhasson.
Talán nincs, aki azt gondolta volna, hogy mindössze két nap alatt is ilyen komoly előrehaladást lehet elérni! Azt hiszem, hogy a képek magukért beszélnek! Senkinek sem kellett egy pillanatra sem szégyenkeznie!
Nagyon szépen köszönöm mindenkinek, aki eljött és minden erejét beleadva,
fáradhatatlanul dolgozott és gyakorolt!
Köszönöm, hogy megtiszteltetek a kitartásotokkal és szorgalmatokkal!
