Mostani alkalommal kicsit betekintünk a japán kalligráfia azon területére, amelyeket úgy is nevezhetnénk, hogy oktatási segédanyagok. A címben a szótárakat emeltem ki, de valójában olyan könyvekkel is foglalkozni fogunk, amelyek bemutatják a kalligráfia tanulásához kellő folyamatokat, néhány példával bemutatva azt.Először is nézzük meg a szótárakat, vagyis azokat a könyveket, amelyek a kanjik különféle leírási módjait tartalmazzák. Vannak az úgynevezett „írásmód” szótárak, amelyeket Kakikatajiteneknek (書き方字典) nevezhetünk gyűjtőnévvel. Ez annyit tesz valóban, hogy írásmód szótár.
Aztán vannak azon szótárak, amelyek a kanjiknak bizonyos számú alakját mutatják be. Vannak egy, három, öt stílust felvonultató szótárak, vagy a kana írás stílusait bemutatóak. Ezek a Shotaijitenek (書体字典), vagyis az „írás teste” szótárak. Ez az elnevezés onnan eredeztethető, hogy a kalligráfia stílusainak japán elnevezésében is megtalálhatjuk ezen szótárak nevében felismerhető tai (体) szót, amelyet testet jelent, amit kiegészíthetünk még nyugodtan az alak vagy forma jelentéssel is.
A kana íráshoz is találhatunk segédanyagokat, Kanajitenek (かな字典) vagyis kana szótárak alakjában.
Erről a három típusról szólva nézzünk is meg pár kötet borítóját, hogy lássuk miről is beszéltünk eddig:
De vannak kimondottan kalligráfia szótárak is, Shodōjitenek (書道字典), vagyis olyan kalligráfiához kötődő szótárak, amelyek valójában többnyire olyan tartalommal bírnak, mint az írásmódokat bemutató különböző nevű szótárak, de kimondottan kalligráfia szótár névvel látják el őket.
Végső soron azt mondhatjuk, hogy ezek csupán elnevezésbeli eltérések, és nem feltétlenül a tartalmat érintő különlegességek. Sokkal inkább abban lelhetjük meg a különbségeket, hogy melyik kötet mit emel ki, mit helyez a középpontba a kanjik történetéből vagy írásmódjából. Éppen ezért aszerint érdemes válasszunk, hogy mire is szeretnénk használni kötetünket. Persze a választáshoz bele is kell nézzünk. Íme egy példa egy ilyen szótár belső beosztása:
Persze, ha gyakorlunk, néha kifogyunk a témából. Ilyenkor jól jöhetnek a kalligráfiához kapcsolódó szövegek gyűjteménye, mint például ez a sorozat:
De más oktató sorozatok is vannak:
Mielőtt belenéznénk pár kimondottan oktató jellegűnek nevezhető könyvbe is, amelyek között már angol nyelvűeket is találhatunk, nézzünk bele még pár kalligráfia szótár belsejébe. Íme:
Az oktató jellegű könyvek közül számtalant mutathatnék be. Most én négyet fogok csupán, amelyek közül három angol nyelvű. Az oktató könyvek igen hasonlatosak pár alapvető dologban. Először is mindegyik tartalmaz az elején rövid leírást a kalligráfiáról, stílusairól, eszközeiről. Aztán többnyire bemutatják a megfelelő testtartást, ecsettartást, az alapvonásokat is akár, majd különböző mintákat mutatnak még, amelyek alapján akár gyakorolni is kezdhetünk. Azonban némi hiányosságuk is akadhat. Rendszerint alapvetően nem tartalmaznak vonássorrendekben való segítséget, vagy azt, hogyan is kell lépésről-lépésre leírni egy adott írásjegyet. Mégis igen hasznosak tudnak lenni abban az esetben, ha olvasni szeretnénk a témáról, de nem feltétlenül lexikális tudásra vágyunk, sokkal inkább magát a gyakorlatot szeretnénk megismerni. A mestereket persze nem cserélheti ki egy könyv soha, de támpontokat adhat.
Elsőként Yuuko Suzuki mester könyvét nézzük meg. Ez a kötet igen részletesen körüljárja a kalligráfia témáját. Van benne történet, az anyagok bemutatása, bemutatja a kanji írást is, de főleg a kanával foglalkozik. Vagyis egy olyan könyvet tartunk a kezünkben, amely elsősorban ahhoz segít bennünket, hogy megismerhessük a kanák írását. Bizonyosan mindenki emlékszik még a kana írásról szóló cikksorozatra. Nos, sokat segített benne – egyebek mellett – ez a kötet is, hogy azok elkészülhessenek:
A második könyvnek Christopher J. Earnshaw kötetét választottam. A kivitele nem túl szép, ám a tartalma egyedülállónak is tekinthető. Rengeteg háttér információval leszünk gazdagabbak, ha kezünkbe vesszük. Megismerkedhetünk röviden még a pecsétek készítésével, a faragott „kalligráfiákkal”, a keretezés néhány fogásával, stílusokkal, történettel, eszközökkel, sőt interjúkat is közöl mesterekkel. Mindezek mellett tartalmaz egy kis gyakorláshoz is alkalmas részt. Nem túl részletes, de azért nem kezeli felszínesen ezt a választott témáját sem:
A harmadik Tanchu Terayama sensei csodálatos kötete a zen kalligráfiáról. Korábban már írtam a Hitsuzendō (筆禅道) iskoláról. Tanchu Terayama sensei hosszú évekig vezette ezt az iskolát és ezen könyv mellett más, elméletibb kötet is kötődik a nevéhez, amelyről majd egy következő írásban foglalkozom. A Zen brushwork röviden bemutatja az eszközöket, a gyakorlás bázisát, alapjait, az iskola történetét, különleges mozgással egybekötött meditációs gyakorlatát, valamint egy-egy téma elkészítésének útját és módját. Igazi kincs, ha kezünkbe kerül:
Az utolsó könyv egy Szív szútra írását, másolását segítő kötet. Az alapoktól elvisz minket a kész szútráig. Bemutatja a szükséges eszközöket, a különleges arany tus és a hagyományos fekete tus elkészítésének módját, az előkészületeket, a vonalazást, ha nem gyárilag vonalazott papírt használunk, alkotókat, és természetesen magát a szútrát is részletesen. Segít megismerni az írásjegyeket, és csodálatos példákat is felsorol:
Végül egy utolsó kép és egy utolsó megjegyzés. Említettem, hogy az oktató jellegű könyvekből alkalmasint hiányoznak azok a részek, amelyek bemutatják, hogyan kell valóban elkészíteni egy írásjegyet, milyenek az arányai, vagy éppen mi a vonássorrendje. Viszont vannak olyan szótárak, amelyek akár vonásonként is megmutatják az adott kanjikat, vagy külön be van jelölve minden írásjegynél, hogy milyen arányokra kell figyeljünk. Erre példa az alábbi:
Sok könyvet néztünk most meg. Hosszasan időztünk a részleteknél.
Köszönöm a kitartó figyelmet!
Nike Sneakers Store | Nike Air Force 1 for Women & Men – Buy Online – Fitforhealth