Japán kalligráfia kiállításra

Ma is a kiállításra készültem. Nem lehet eleget gyakorolni, ezért folytatom én is vég nélkül.

A keretezés jó eredményekre vezetett. Olyannyira, hogy sikerült elérni azt az eredményt, amit szerettem volna, hogy a kiállítás azt a minőséget adhassa, amit egy Japánban bemutatott hasonló tenne. Éppen ezért újabb kalligráfiákat is készítettem. Íme:

無孔笛 - 道 - 無心 - 心 - いろは歌

A képen a következők láthatóak balról jobbra haladva: 無孔笛 (mukuteki), 道 (do), 無心 (mushin), 心 (shin) és az いろは歌 (iroha uta) [non-hole flute, way, lacking (defiled) thought, spirit, iroha poem], vagyis a "lyuk nélküli furulya", "út", "nincs tudat", "tudat" és az  "iroha vers". Mindegyik buddhista téma, és a zen kalligráfiákon szintén gyakran megjelennek.
A "lyuk nélküli furulya" egy zen tanítás, amely segít túllépni a hétköznapi gondolkodáson, amely gondolkodási mintából a szenvedés ered.
Az "út" mindig a "szellemi út" értelemben jelenik meg, és ez az, ami benne van az aikido, iaido, karatedo, vagyis a harcművészetek nevében, és gyakorlatilag minden művészet nevében is.
A "nincs tudat" szintén egy zen tanítás, ahogy a "tudat" is ebben az esetben a buddhista értelemben kerül megjelenítésre, amely kanji egyébként hétköznapi jelentését tekintve: a "szív" jelentést hordozza és ezen utóbbi esetben nem shin, hanem kokoro az olvasata.
Végül az "iroha vers", amelyet hiraganákkal, szótagírással írtam le. A vers különlegessége, hogy minden szótagot tartalmaz, de csak egyszer, és értelmes szöveget ad ki, méghozzá egy buddhista tanítást a mulandóságról.