július 2011

  • strict warning: Non-static method view::load() should not be called statically in /chroot/home/japankal/japankalligrafia.hu/html/sites/all/modules/views/views.module on line 1118.
  • strict warning: Declaration of views_handler_argument::options_validate() should be compatible with views_handler::options_validate($form, &$form_state) in /chroot/home/japankal/japankalligrafia.hu/html/sites/all/modules/views/handlers/views_handler_argument.inc on line 917.
  • strict warning: Declaration of views_handler_argument::query() should be compatible with views_handler::query($group_by = false) in /chroot/home/japankal/japankalligrafia.hu/html/sites/all/modules/views/handlers/views_handler_argument.inc on line 917.
  • strict warning: Declaration of views_handler_sort::options_validate() should be compatible with views_handler::options_validate($form, &$form_state) in /chroot/home/japankal/japankalligrafia.hu/html/sites/all/modules/views/handlers/views_handler_sort.inc on line 165.
  • strict warning: Declaration of views_handler_sort::options_submit() should be compatible with views_handler::options_submit($form, &$form_state) in /chroot/home/japankal/japankalligrafia.hu/html/sites/all/modules/views/handlers/views_handler_sort.inc on line 165.
  • strict warning: Declaration of views_handler_sort::query() should be compatible with views_handler::query($group_by = false) in /chroot/home/japankal/japankalligrafia.hu/html/sites/all/modules/views/handlers/views_handler_sort.inc on line 165.
  • strict warning: Declaration of views_handler_filter::options_validate() should be compatible with views_handler::options_validate($form, &$form_state) in /chroot/home/japankal/japankalligrafia.hu/html/sites/all/modules/views/handlers/views_handler_filter.inc on line 599.
  • strict warning: Declaration of views_handler_filter::query() should be compatible with views_handler::query($group_by = false) in /chroot/home/japankal/japankalligrafia.hu/html/sites/all/modules/views/handlers/views_handler_filter.inc on line 599.
  • strict warning: Declaration of views_plugin_query::options_submit() should be compatible with views_plugin::options_submit($form, &$form_state) in /chroot/home/japankal/japankalligrafia.hu/html/sites/all/modules/views/plugins/views_plugin_query.inc on line 181.
  • strict warning: Declaration of views_plugin_style_default::options() should be compatible with views_object::options() in /chroot/home/japankal/japankalligrafia.hu/html/sites/all/modules/views/plugins/views_plugin_style_default.inc on line 24.
  • strict warning: Declaration of views_plugin_row::options_validate() should be compatible with views_plugin::options_validate(&$form, &$form_state) in /chroot/home/japankal/japankalligrafia.hu/html/sites/all/modules/views/plugins/views_plugin_row.inc on line 136.
  • strict warning: Non-static method view::load() should not be called statically in /chroot/home/japankal/japankalligrafia.hu/html/sites/all/modules/views/views.module on line 1118.
  • strict warning: Non-static method view::load() should not be called statically in /chroot/home/japankal/japankalligrafia.hu/html/sites/all/modules/views/views.module on line 1118.
0

Egy kis kalligráfia történet

Az elmúlt lassan két év alatt igen sok témát megismertünk a japán kalligráfiával kapcsolatban. Van, amivel azonban még igen keveset foglalkoztunk, és ez a kalligráfia története. Furcsa, hogy valahogy pont a kalligráfia története az, ami így háttérbe szorult, éppen ezért most szeretnék erről az ügyről is kicsit beszélni.Valójában a kalligráfia története igen messze, a távoli, nagyon távoli múltba tekint vissza, egészen a kínai írás születéséig. Valójában nem is tudjuk, hogy pontosan mikor született ez az írás, de talán az egyik legrégebbi a világ összes írása közül, de a ma is élők között biztosan nagy lehetősége van a győzelemre. A négyezer éves jóslócsontokon már tulajdonképpen egy kész írást látunk. Ez az írás – éppen fellelhetőségének helye okán – a csontírás nevet kapta. Ez az írás alakult át a bronz tárgyakon lévő feliratokba, a bronzírásba. Számunkra azonban az a lépés az igazán érdekes a kalligráfia történetének szempontjából, amikor a Han-korban, az i. e. 2. században az ecset megjelenésével elkezdtek Kínában bambuszra írni. Ennek az volt a módja, hogy bambusz csíkokat vágtak és annak felületére függőlegesen írtak, majd ezeket a „lapokat” összekötötték, és létrejött a bambuszkönyv.

Íme ez a három írás képekben:

A kalligráfia igazi hordozója viszont a papír, amely Kínában i. sz. 2-3. században már meg is jelent. Ezzel pedig az egész írás megváltozott. Megjelent a nyomtatás egyszerűbb formája is, amely esetben kőbe vésték a szöveget, onnan pedig papírra vitték át. A kőbe vésett írás elnevezése a pecsétírás, amelyet a mai napig használnak a pecsételőkön is.

De térjünk vissza a papírhoz. A bambuszírás hamar átkerült a papírra, és ezzel átalakuláson is átesett, amelynek eredménye a hivatalnoki- vagy más szóval kancelláriai-írás. Ez már valóban a kalligráfia. Elnevezését pedig onnan kapta, hogy a hivatalnokok használták. Innentől kezdve már nem beszélhetünk arról, hogy a „stílusok követik egymást”. A papír és az ecset egymásra találásával kialakult egy kézre álló stílus és vele együtt másik három is, amelyek egymás mellett éltek, és napjainkban is egyenrangúan használt – de sosem kevert – írás-stílusok. Erről az utóbbi három stílusról (kaisho, gyōsho, sōsho) már rengeteget beszéltünk, és minden hónapban egy-egy kanji kapcsán újra és újra elő is kerülnek. Azonban valami bizonyosan mindenkinek feltűnt. Még mindig Kínában járunk. De mielőtt végre átkelnénk Japánba nézzük meg az imént említett stílusokat is (a pecsét-, a hivatalnoki- valamint a már jól ismert három írásunkat):

Japánba a kalligráfia magával az írással együtt került át. Az írás pedig valamikor az 5. század környékén a buddhizmussal érkezett Japánba, méghozzá szent szövegek formájában, amelyeket hamarosan tanulmányozni és másolni kezdtek. (Ha jobban megfigyeljük a korábban leírt eseményeket, akkor láthatjuk, hogy tulajdonképpen már minden ma ismertebb stílus addigra létezett már.) A kínai írásból alakult aztán ki a sajátosan japán kana írás valamikor a 8-10. században. Addigra természetesen már a bonyolultabb kínai írásjegyekkel is – különböző módszerek segítségével – japán szövegeket is lejegyeztek, mint például a Kojiki (Kodzsiki, 古事記) és a Nihon Shoki (Nihon Soki, 日本書紀) vagy Nihongi (日本紀), amely szövegek Japán történetét foglalták magukba (egyebek mellett).

Szóval a 10. századra végső soron kialakult a teljes ma ismert japán írás, és igaz természetesen változott az elmúlt ezer évben (főleg használatában, ami mind az írott, mind a beszélt nyelvre igaz), de mégis legalább ezer évesnek bátran tekinthetjük.

Mára talán elég is ennyi adat. A következő alkalommal kimondottan a japán kalligráfia történeti eseményeivel fogunk foglalkozni. Addig is kedvcsinálónak egy-egy kép a két híres krónikáról. Elsőként egy 1599-ből származó Nihon Shoki részlet, majd egy Kojiki részlet:

És itt ajánlom figyelmébe a régi írások iránt érdeklődőknek, hogy picit nézzenek be ebbe a könyvtároldalba (http://www.library.pref.osaka.jp/lib/collect/kichosho.html), ahol még jó pár régi mű több száz éves vagy akár több, mint ezer éves példányainak egy-egy oldalát meg lehet szemlélni.

Kellemes nézelődést és köszönöm a figyelmet!

0

A hónap-kanjija (július) hotoke (Buddha, 佛)

A Buddha írásjegye kapcsán érdemes pár dolgot figyelembe vennünk. Nyilvánvaló, hogy azelőtt nem volt ez a kanji, amíg maga a buddhizmus meg nem érkezett Kínába, majd később Japánba is. Egyes kutatások szerint valamikor az i.e. 3. század környékén már biztosan megtalálható volt a buddhizmus Kínában, ugyanis az akkor élt császár azt mondta, hogy igyekezett elnyomni a terjedését. Ezt az állítást az is alátámaszthatja, hogy erre az időszakra teszik, hogy Indiából Asóka császár i.e. 250 környékén szerzeteseket küldött a környező országokba, hogy hírét vigyék a buddhizmus tanainak. Éppen ezért talán nem túl nagy tévedés, ha úgy gondoljuk, hogy nyilvánvalóan ehhez az időszakhoz köthető a kanji eredete is. De azért komolyabb becslésekbe nem bocsátkoznék, elméletet sem szeretnék gyártani. Viszont nézzük meg, hogyan is néz ki ez az írásjegy. Bal oldalán az ember (人) gyököt () láthatjuk, jobb oldalán a furcsa „cikk-cakk” vonal két függőleges áthúzással egy tagadást jelentő szó, vagyis annyit tesz: nem (弗). Ebből könnyen megérthetjük, hogy Kínában úgy nevezték meg Buddhát, mint aki nem ember, vagyis pontosabban „már nem ember”, mivel meghaladta az emberi ragaszkodásokat és szenvedéseket, túllépet mindezeken.

Nézzük is meg ennek a kanjinak a történetét:

Megnézve a történetét még valamiről nem árt, ha szót ejtünk. A modern leírási módja ennek az írásjegynek különbözik a régitől, és a következőképpen néz ki: 仏. Kiejtésben, jelentésben nincsen különbség, csupán leegyszerűsödött maga a kanji. Azonban kalligráfiákon a mai napig inkább használják a klasszikusat, vagyis a régit.

Végezetül a Buddha írásjegyét egy olyan kalligráfiával szeretném bemutatni, amelyen nem csupán maga az egyetlen írásjegy látható – ami egyébként igen gyakori a Buddhával kapcsolatban, sőt inkább találhatunk egyetlen kanjit ábrázoló műveket az esetében –, hanem Buddha szavaival is még illusztrálva van: