Zen szótár

  • strict warning: Non-static method view::load() should not be called statically in /chroot/home/japankal/japankalligrafia.hu/html/sites/all/modules/views/views.module on line 1118.
  • strict warning: Declaration of views_handler_argument::options_validate() should be compatible with views_handler::options_validate($form, &$form_state) in /chroot/home/japankal/japankalligrafia.hu/html/sites/all/modules/views/handlers/views_handler_argument.inc on line 917.
  • strict warning: Declaration of views_handler_argument::query() should be compatible with views_handler::query($group_by = false) in /chroot/home/japankal/japankalligrafia.hu/html/sites/all/modules/views/handlers/views_handler_argument.inc on line 917.
  • strict warning: Declaration of views_handler_sort::options_validate() should be compatible with views_handler::options_validate($form, &$form_state) in /chroot/home/japankal/japankalligrafia.hu/html/sites/all/modules/views/handlers/views_handler_sort.inc on line 165.
  • strict warning: Declaration of views_handler_sort::options_submit() should be compatible with views_handler::options_submit($form, &$form_state) in /chroot/home/japankal/japankalligrafia.hu/html/sites/all/modules/views/handlers/views_handler_sort.inc on line 165.
  • strict warning: Declaration of views_handler_sort::query() should be compatible with views_handler::query($group_by = false) in /chroot/home/japankal/japankalligrafia.hu/html/sites/all/modules/views/handlers/views_handler_sort.inc on line 165.
  • strict warning: Declaration of views_handler_filter::options_validate() should be compatible with views_handler::options_validate($form, &$form_state) in /chroot/home/japankal/japankalligrafia.hu/html/sites/all/modules/views/handlers/views_handler_filter.inc on line 599.
  • strict warning: Declaration of views_handler_filter::query() should be compatible with views_handler::query($group_by = false) in /chroot/home/japankal/japankalligrafia.hu/html/sites/all/modules/views/handlers/views_handler_filter.inc on line 599.
  • strict warning: Declaration of views_plugin_query::options_submit() should be compatible with views_plugin::options_submit($form, &$form_state) in /chroot/home/japankal/japankalligrafia.hu/html/sites/all/modules/views/plugins/views_plugin_query.inc on line 181.
  • strict warning: Non-static method view::load() should not be called statically in /chroot/home/japankal/japankalligrafia.hu/html/sites/all/modules/views/views.module on line 1118.

Folyamatosan bővülő szótár a zen sajátos, japán nyelvezetéhez.

A szótárban a Hepburn-féle átírást használom. A japán latin betűs átírása a romaji (ejtsd: romadzsi, ezek közül a legelterjedtebb a Hepburn-féle átírás), amely körülbelül az angol nyelv írásának felel meg. Ezt úgy kell érteni, hogy ezt az átírást az angolra találták ki, így ha tiszta az ember számára egy-egy angol betű magyar kiejtése, akkor nem jelenthet túl nagy gondot már ez a fajta átírás olvasása, kiejtése sem. A magánhangzók (a, i, u, e, o) nagyjából megfelelnek a magyarban is használtaknak. Az „a” hang kicsit inkább „á”, az „u” kicsit „ü”-nek hangzik esetenként, de többnyire a magyar kiejtés megfelelő. A mássalhangzók közül is jó néhány (k, g, t, h, b, p, m) a magyarnak felel meg. Az alábbiak mutatnak eltérést:

S: Az „s” azonban inkább „sz” hang, amíg az „sh” felel meg a magyar „s”-nek.
CHI: A „chi” a „csi”-nek felel meg.
TSU: a „cu”-val egyezik meg magyarul.
W: A „w” teljesen a magyar „v”-nek felel meg.
FU: A „fu” egy szótag, amely kiejtésében átmenetet jelent a „hu” és a „fu” között, amelyet gyertyafújó hangnak is neveznek.
R: Az „r” hang a japánban inkább az „l” és az „r” között helyezkedik el. Bár előfordul, hogy a magyarhoz hasonlatos pergő „r” hangot ejtenek a japánok.
N: Az „n” hang többnyire megfelel a magyar „n”-nek, ám a „ni” esetében „ny”-nek ejtjük.
Y: Az „y” „j” hang lesz.
J: A „j” pedig magyarban „dzs”.
Z: A „z” körülbelül a magyar „dz” hangnak ejtendő.
Ō vagy Ā: mind a két hang esetén hosszítás van, vagyis „ó” és „á” hangról beszélünk. Ezt az angol gyakran „ou” vagy „aa”-val is jelezheti. De van ilyen az „i”, az „e” és „u” esetében is. Magyaros átíráskor szimplán használhatjuk a magyar megfelelőket (ó, á, é, í, ú), a Hepburn esetén azonban nem.
 
 
A
definíció
japán
alayavijnana (ālaya-vijñāna / álajavidzsnyána): a yogācāra (jógácsára) buddhista iskola terminológiája, a nyolcadik tudatosság, amelyet magyarul: tárház-tudatnak, raktár-tudatnak, tárház-tudatosságnak neveznek. Ez lefedi az összes többi tudat tartományt, ebben van benne minden, ebben „helyezkednek” el a karmikus magvak is, minden tett és következménye is. A raktártudat egyfajta közös alap, a végtelen lehetségesség tartománya, ezen a szinten nincs semmiféle minősítés.
araya-shiki:
 阿頼耶識
Amida Butsuvagy Amida Nyorai: lásd Amitabha
阿弥陀仏 / 阿弥陀佛 
vagy
阿弥陀如来
Amitabha (Amitābha / Amitábha): a végtelen fény buddhája, a Tiszta Föld (Jōdo shū, 浄土宗) mahāyāna (mahájána) iskola legfontosabb Buddhája, magának a Tiszta Földnek „tulajdonosa”. A Tiszta Föld iskola hozzá „imádkozik”, hogy kegyelméből a Tiszta Földre kerülhessen. Az ima japán változata: Namu Amida Butsu (南無阿弥陀仏 / 南無阿弥陀佛), röviden nenbutsu (念佛).
Amida Butsu: 阿弥陀仏 / 阿弥陀佛
vagy
Amida Nyorai: 阿弥陀如来
araya-shiki: lásd alayavijnana
阿頼耶識
arhat: olyan ember, aki elérte a megvilágosodást. A korai buddhista iskolák terminológiája a megvilágosodottakra, a legmagasabb szintet elértekre, akik úgy érték el a megvilágosodást, hogy hallották Buddha tanításait. Ez első öt arhat Buddha azon öt aszkéta társa volt, akik sokáig vele gyakoroltak, és akik első tanítását hallották a Négy Nemes Igazságról és a Nemes Nyolcrétű Ösvényről.
arakan: 阿羅漢
röviden
rakan: 羅漢
arakanröviden rakan: lásd arhat
阿羅漢 / 羅漢
Avalokitesvara (Avalokiteśvara / Avalokitésvara): a nagy együttérzés bodhisattvaja
Kanzeon:
観世音
vagy
Kannon: 観音
avidya (avidyā / avidjá): nem-tudás, minden szenvedés oka
mumyō: 無明
B
definíció
Japán
bodhisattva: valaki, aki bár elérte a megvilágosodást (satori 悟り, kenshō 見性) mégsem lép a nirvanaba (nirvāṇa / nirvána, japánul: nehan, 涅槃), hanem a szenvedő lényeg megsegítése érdekében „dolgozik” a samsaraban (saṃsāra / szanszára, japánul: rinne, 輪廻)
bosatsu: 菩薩
bosatsu: lásd bodhisattva
菩薩
buddha: kis betűvel írva a magyar nyelvben a buddha nem a történelmi Buddhát, hanem a minden emberben benne lévő buddhát, a buddhaságot, a buddha-természetet fedi. (A történelmi Buddhát japánul: 釈迦 vagy 釋迦, Shakaként, a megfelelő tisztelettel: お釈迦さま, vagyis Oshaka samaként szokták emlegetni leggyakrabban.)
butsu:
buppō: lásd hō
仏法
butsu: (ennek a kanjinak a japán olvasata a hotoke, amely szót szintén használják) lásd buddha
C
definíció
japán
 chōka: reggeli recitáció
 朝課
D
definíció
japán
dharma (darma): japán megfelelőjének jelentése törvény. A buddhizmus esetében magát a Tant jelenti.
Jelenthet még a valóságelemet is, a valóság analitikus filozófiai elemzésével elérhető végső határát, amely valóságelemek sem nem egyediek, sem nem összetettek vagy kiterjedtek.
hō:
Dainichi Nyorai: Vairocana (Vairócsana) Buddha japán neve, aki a Nap Buddhája, a fehér Buddha, aki a nem-tudással áll kapcsolatban, a nem-tudás eloszlatását segíti. A Tiszta Föld iskolák közül néhány tanításában Amida Butsuval, a Fény Buddhájával is azonosítják azon az alapon, hogy a nap és a fény egy és ugyanaz.
大日如来
densu: beosztás a kolostorban. Az az ember, aki vezeti a recitálást, szútrázást, és a szertartások körüli munkákat és feladatokat végzi el. 殿司
dokusan: a sanzen másik elnevezése, vagyis négyszemközti találkozás a mesterrel 独参
E
definíció
japán
 enzu: kertész
 園頭
F
definíció
japán
 fuzui: kolostori beosztás elnevezése. Olyan személy, aki a vendégekkel, a vendégek kiszolgálásával foglalkozik.
 副随
G
definíció
japán
gassho (gasshō): az üdvözlet, tisztelet, kérés, ima kéztartásának elnevezése, amikor körülbelül a mellkas magasságába összetesszük a kezünk, tenyerünk ujjainkat egyenesen felfelé kinyújtva, mint meghajláskor. Ezzel a kéztartással jelezzük azt is zazen közben, amikor ütést kérünk a keisakuval.
合掌
Gate gate paragate parasam gate bodhi svaha: a Szív szútra (Maka Hannya Haramita Shingyo: 摩訶般波羅蜜多心経) utolsó „sora”.
Gyate Gyate Hara Gyate Hara So Gyate Boji Sowa Ka: 羯諦羯諦波羅羯諦波羅僧羯諦菩提薩婆訶
geta: fából készült papucs
下駄
H
definíció
japán
han: „fadob”, amelyen többek között a zazen kezdetét jelezve „dobolnak”.
junshōban:
 巡照板
hanko: A hanko vagy személyi pecsétnyomó rendelkezik mindazzal a jogi felhatalmazással, amellyel más országban az aláírás, mi több az aláírás nem is elfogadott a japán törvények szerint. Minden vállalat vagy szervezet és minden állampolgár rendelkezik hankoval. Az állampolgároknak általában két-három hankojuk van, amelyből egy hivatalosan regisztrált és hitelesített a helyi önkormányzatnál. A hanko anyaga lehet kő vagy fa, bambusz, de lehet más értékes anyag is.
 
判子,
de még számtalan néven ismerik, mint például inshō (印章), ami pecsétet jelent, vagy inhan (印判), vagy inkei (印形)
Hannya Shingyo vagy Maka Hannya Haramita Shingyo: Szív szútra rövidebb és hosszabb elnevezése japánul
般若心経
vagy
仏説摩訶般若波羅蜜多心経、摩訶般若波羅蜜多心経、般若波羅蜜多心経
hō: lásd dharma
Hokekyō vagy Hokkekyō: Lótusz-szútra japán nyelven
法華経
hokku: nagy álló dob
 
hondō: fő terem
本堂
hotoke: lásd buddha
I
definíció
japán
inkin: csészeharang, amely több méretben létezik, a közepes körülbelül 12 cm átmérőjű
引鏧
vagy 印鏧
inji: a mester személyes szolgálatát ellátó személy.
(Roshi fiatal szerzetesként együtt utazott Yamada Mumon Roshival egy hajóúton, - akkor a Roshi, mint fiatal szerzetes Yamada Mumon inji-je volt, azaz a Mumon Roshi szolgálatára rendelt személy). Lásd még: jisha
J
definíció
japán
jikijitsu: ő a fegyelem őrzője, pozícióját tekintve a vezető szerzetes. Irányítja a gyakorlókat, szerzeteseket, hogy időben ébredjenek, időben érkezzenek a zazenre, és többnyire ő kezeli a keisakut is. (Nálunk ő vezeti a zazent.)
直日
jikidō: ő az a személy, aki figyelemmel követi és megszervezi a zendō időbeosztását, és ezzel egyben munkáját is. Mindig körültekintőnek kell legyen, még zazen közben is, hogy mi folyik a zendōban, ezzel megkönnyítve életét.
直堂
jisha(rio): de sannōként (三應) vagy injiként (隠) is nevezik, a zendōban segítőként működik. Victor Sōgen Hori így fogalmaz a Zen Sand: The Book of Capping Phrases for Kōan Practice című könyvében: a jikijitsu a zendō „apja” a jisha az „anyja”, aki ellensúlyozza az előző szigorúságát. Ő fogadja a vendégeket, segíti a gyakorlókat, mindent figyelembe véve szervezi a közösség munkáját. (Nálunk a jikijitsu segítője a zazen idején és a zendōban zajló események folyamán. Figyeli, hogy mindenki a helyén legyen a gyakorlás megkezdésekor, ügyel arra, hogy szellőztetve legyen, végső soron mindenki zavartalan gyakorlását segíti.)
侍者
juzu (szanszkrit nyelven: mālā / málá): „japán buddhista olvasó”, 108 gyöngyszeme emlékeztet a 108 gonosz vágyra, s így segít legyőzni őket. Főleg szertartások alkalmával használják. A könnyebb kezelhetőség miatt készítenek rövidebb füzéreket is, melyek 54, 42, 36, 27, 21, 18 vagy 14 szemből állnak, bár néhol úgy tartják, hogy a rövidebb silányabb is egyben. A hosszabbakat többnyire nyakban, míg a rövidebbeket a csuklón viselik.
数珠
tiszteleti alakjában ojuzu: 御数珠
vagy ismerhető a következőként is: nenju: 念珠
K
definíció
japán
kaichin: esti szútrázás elnevezése 開枕

kaijō: reggeli ébresztő a kolostorban

閑静
Kanzeonvagy Kannon:lásd Avalokitesvara. Kannon érdekessége, hogy Kínából eredeztethetően, női alak, női bosatsu (菩薩)
観世音
vagy観音
kasa: bambuszkalap, nádkalap, amely körülbelül 40 cm átmérőjű
kanshō: ütős harang, amelyet a sanzennél (参禅) is használunk
喚鐘
keisu: bronz gong
磬子
kenshō: japán terminológia a megvilágosodásra
見性
kesa: a buddhista szerzetesek öltözékének neve
袈裟
ki: életenergia. Kínai elnevezése chi (csi).
kinhin: sétáló meditáció, vagyis a járás közben végzett meditáció elnevezése, amelyet a zazenek közti „szünetben” végzünk.
経行
koan (kōan): régi mesterek rövid történetei, sajátos szavaiknak és tapasztalataiknak megjelenítői, amelyeket megérteni vagy megfejteni nem lehet racionális gondolkodással, csak egyfajta intuitív ráébredéssel. Ezen történetek mindig ahhoz visznek közelebb, hogy képesek legyünk tisztázni az igazságot, átvágva ezzel minden elképzelésünket és előítéletünket. Megvilágosodott tudatok szavai ezek, amelyek a megvilágosodást, a felébredést segítik.
公案
kosesshin: a kolostori gyakorlásban a nem teljes napos gyakorlást, de a normál napoknál hosszabb gyakorlást fedő időszak 小摂心
keisaku: „a felébredésbotja”, zazen közben használják, hogy elűzze a fáradtságot, álmosságot, és segítse a koncentrációt. A „bátorítás botjának” is nevezik.
警策
kyōten: vagyis sūtra (szútra). A sūtra szanszkrit eredetű szó, amely vezérfonalat jelent, és egyben a buddhista szent iratok neve is. Számtalan szútra létezik, mint például a zazen (座禅) gyakorlások alkalmával gyakran recitált Szív szútra
経典
M
definíció
japán
Maitreya: bodhisattva,az eljövendő buddha, aki a Tuṣita (Tusita) mennyországban (tiszta földön) várja eljövetelének idejét. Ő az, akit igen gyakran nagydarab figuraként is ábrázolnak, főleg Kínában.
Miroku Nyorai: 弥勒如来
vagy
Miroku Bosatsu: 弥勒菩薩
Miroku Nyorai: vagy röviden Miroku lásd Maitreya
弥勒如来
mumyō:lásd avidya
無明
mokugyo: a recitáció alapütemét adó fa hangszer, amelyet „fahal”-ként is emlegetnek – mivel a kanjik jelentése ez, amellyel japánul leírják –, és ez némely esetben a faragáson is megjelenik.
木魚
N
definíció
japán
nehan: lásd nirvana
涅槃
nirvana (nirvāṇa / nirvána):
nehan:涅槃
nitten sōji: takarítás 日転掃除
Nyorai: japán kifejezés a Tathagatára, amely szót Buddha is használja magára, és jelentése: aki megvilágosodott, aki elérte a megvilágosodást. Japánban a legfontosabb nyoraiok: Amida, Yakushi, Miroku, Dainichi
如来
O
definíció
japán
okyō vagy röviden kyō: lásd sutra
お経 röviden 経
ōryōki: evőcsészék megnevezése
応量器
ōsesshin: a kolostori gyakorlásban az intenzív gyakorlási hét elnevezése, amikor a zazen van előtérbe helyezve  
Oshaka sama: a történelmi Buddhát neve japánul a a megfelelő tisztelettel ez. Rövidebben Shakaként (釈迦 vagy 釋迦) szokták emlegetni.
お釈迦さま
oshō: magas rangú, erényes szerzetes tiszteleti megnevezése, amelyhez általában a san is hozzá járul. Mester, tanító értelmet is rejthet magában.
和尚
R
definíció
japán
rakusu: fogadalmi „mellkendő”
絡子
rinne: lásd samsara
輪廻
roshi (rōshi): Harada roshi megfogalmazásában: ő az apa, aki nagyon közvetlen viszonyt ápol tanítványaival, és úgy figyel rájuk, úgy gondoskodik róluk, mint egy apa. A rōshi egy tiszteleti megnevezés, amely szó szerint „idős mestert”, „öreg tanítót” jelent. Ténylegesen azonban semmi köze a cím viselőjének korához, sokkal inkább az őt övező tisztelethez, hiszen ő az, aki vezeti a közösséget. Ezt a címet csak a tanban nagyon magas megvalósítást elért személyek kapják.
老師
S
definíció
japán
saiza: ebéd

齋座

shukuza: reggeli 粥座
sōgya: lásd sangha
僧伽
susokkan vagy susokukan: a susokan valódi lényege, hogy amikor világra jövünk, természetes módon samadhiban (samādhi vagyiselmélyült állapotban, japánul: 三昧, sanmai) vagyunk a légzésünkkel, és születésünk pillanatától halálunkig soha nem is szakadunk el teljesen ettől a lélegzetünktől. A légzés samadhijának megfelelően, amikor susokkant gyakorlunk, teljesen az életenergiánkra összpontosítunk, úgy, ahogy az van – elengedve mindazokat a tudáshoz, korábbi tapasztalatokhoz és más díszletekhez való ragaszkodásunkat, amelyek az életünket képezik, és amelyek eltakarják igazi természetünket. A susokkan azonban nem csak a lélegzet figyelése. Teljesen kilélegzünk, és az összes elterelő gondolatot elengedjük, elmélyülve addig a pontig, ahol megismerjük azt a tudatállapotunkat, amely túllépet a külső és belső megkülönböztetésén. Oda „megyünk”, ahol a légzés maga az egész univerzum lélegzete, és eggyé válunk minden élettel.
数息観
sutra (sūtra / szútra): A sūtra szanszkrit eredetű szó, amely vezérfonalat jelent, és egyben a buddhista szent iratok neve is.
okyō: お経
vagy
kyōten: 経典
T
definíció
japán
tabi: két ujjas „zokni”, lábbeli
足袋
taku: két fa hasáb, amelyeket összeütve használnak
takuhatsu: tradicionális és formális alamizsnagyűjtés.
托鉢
tanden: a test energia központja. Az alhasban található pont, amelyet a keleti orvoslás az ember fizikai, pszichikai és szellemi központjának tekinti. Japánul a „tan” elixírt vagy életenergiát, míg a „den” rizsföldet, dús termést jelent. Vagyis a tandennel bőséggel hozzuk létra az életenergiát. Onnan árad ki a ki, amely hatással van környezetünkre és mi felajánljuk azt számos ember gyógyítására
丹田
teihatsu: borotválkozás 剃髪
teishō: tanítás, „dharma-beszéd”
提唱
tenzo: a szakács
典座
Y
definíció
japán
yakuseki: a vacsora elnevezése 薬石
Yakusi Nyorai:  az egészség és orvoslás buddhája, a Gyógyító Buddha (szanszkrit neve: Bhaiṣajyaguru / Baisadzsjaguru)
薬師如来
yaza: éjszakai ülés

夜坐