Egy kis kalligráfia történet

  • strict warning: Non-static method view::load() should not be called statically in /chroot/home/japankal/japankalligrafia.hu/html/sites/all/modules/views/views.module on line 1118.
  • strict warning: Declaration of views_handler_argument::options_validate() should be compatible with views_handler::options_validate($form, &$form_state) in /chroot/home/japankal/japankalligrafia.hu/html/sites/all/modules/views/handlers/views_handler_argument.inc on line 917.
  • strict warning: Declaration of views_handler_argument::query() should be compatible with views_handler::query($group_by = false) in /chroot/home/japankal/japankalligrafia.hu/html/sites/all/modules/views/handlers/views_handler_argument.inc on line 917.
  • strict warning: Declaration of views_handler_sort::options_validate() should be compatible with views_handler::options_validate($form, &$form_state) in /chroot/home/japankal/japankalligrafia.hu/html/sites/all/modules/views/handlers/views_handler_sort.inc on line 165.
  • strict warning: Declaration of views_handler_sort::options_submit() should be compatible with views_handler::options_submit($form, &$form_state) in /chroot/home/japankal/japankalligrafia.hu/html/sites/all/modules/views/handlers/views_handler_sort.inc on line 165.
  • strict warning: Declaration of views_handler_sort::query() should be compatible with views_handler::query($group_by = false) in /chroot/home/japankal/japankalligrafia.hu/html/sites/all/modules/views/handlers/views_handler_sort.inc on line 165.
  • strict warning: Declaration of views_handler_filter::options_validate() should be compatible with views_handler::options_validate($form, &$form_state) in /chroot/home/japankal/japankalligrafia.hu/html/sites/all/modules/views/handlers/views_handler_filter.inc on line 599.
  • strict warning: Declaration of views_handler_filter::query() should be compatible with views_handler::query($group_by = false) in /chroot/home/japankal/japankalligrafia.hu/html/sites/all/modules/views/handlers/views_handler_filter.inc on line 599.
  • strict warning: Declaration of views_plugin_query::options_submit() should be compatible with views_plugin::options_submit($form, &$form_state) in /chroot/home/japankal/japankalligrafia.hu/html/sites/all/modules/views/plugins/views_plugin_query.inc on line 181.
  • strict warning: Non-static method view::load() should not be called statically in /chroot/home/japankal/japankalligrafia.hu/html/sites/all/modules/views/views.module on line 1118.

Az elmúlt lassan két év alatt igen sok témát megismertünk a japán kalligráfiával kapcsolatban. Van, amivel azonban még igen keveset foglalkoztunk, és ez a kalligráfia története. Furcsa, hogy valahogy pont a kalligráfia története az, ami így háttérbe szorult, éppen ezért most szeretnék erről az ügyről is kicsit beszélni.Valójában a kalligráfia története igen messze, a távoli, nagyon távoli múltba tekint vissza, egészen a kínai írás születéséig. Valójában nem is tudjuk, hogy pontosan mikor született ez az írás, de talán az egyik legrégebbi a világ összes írása közül, de a ma is élők között biztosan nagy lehetősége van a győzelemre. A négyezer éves jóslócsontokon már tulajdonképpen egy kész írást látunk. Ez az írás – éppen fellelhetőségének helye okán – a csontírás nevet kapta. Ez az írás alakult át a bronz tárgyakon lévő feliratokba, a bronzírásba. Számunkra azonban az a lépés az igazán érdekes a kalligráfia történetének szempontjából, amikor a Han-korban, az i. e. 2. században az ecset megjelenésével elkezdtek Kínában bambuszra írni. Ennek az volt a módja, hogy bambusz csíkokat vágtak és annak felületére függőlegesen írtak, majd ezeket a „lapokat” összekötötték, és létrejött a bambuszkönyv.

Íme ez a három írás képekben:

A kalligráfia igazi hordozója viszont a papír, amely Kínában i. sz. 2-3. században már meg is jelent. Ezzel pedig az egész írás megváltozott. Megjelent a nyomtatás egyszerűbb formája is, amely esetben kőbe vésték a szöveget, onnan pedig papírra vitték át. A kőbe vésett írás elnevezése a pecsétírás, amelyet a mai napig használnak a pecsételőkön is.

De térjünk vissza a papírhoz. A bambuszírás hamar átkerült a papírra, és ezzel átalakuláson is átesett, amelynek eredménye a hivatalnoki- vagy más szóval kancelláriai-írás. Ez már valóban a kalligráfia. Elnevezését pedig onnan kapta, hogy a hivatalnokok használták. Innentől kezdve már nem beszélhetünk arról, hogy a „stílusok követik egymást”. A papír és az ecset egymásra találásával kialakult egy kézre álló stílus és vele együtt másik három is, amelyek egymás mellett éltek, és napjainkban is egyenrangúan használt – de sosem kevert – írás-stílusok. Erről az utóbbi három stílusról (kaisho, gyōsho, sōsho) már rengeteget beszéltünk, és minden hónapban egy-egy kanji kapcsán újra és újra elő is kerülnek. Azonban valami bizonyosan mindenkinek feltűnt. Még mindig Kínában járunk. De mielőtt végre átkelnénk Japánba nézzük meg az imént említett stílusokat is (a pecsét-, a hivatalnoki- valamint a már jól ismert három írásunkat):

Japánba a kalligráfia magával az írással együtt került át. Az írás pedig valamikor az 5. század környékén a buddhizmussal érkezett Japánba, méghozzá szent szövegek formájában, amelyeket hamarosan tanulmányozni és másolni kezdtek. (Ha jobban megfigyeljük a korábban leírt eseményeket, akkor láthatjuk, hogy tulajdonképpen már minden ma ismertebb stílus addigra létezett már.) A kínai írásból alakult aztán ki a sajátosan japán kana írás valamikor a 8-10. században. Addigra természetesen már a bonyolultabb kínai írásjegyekkel is – különböző módszerek segítségével – japán szövegeket is lejegyeztek, mint például a Kojiki (Kodzsiki, 古事記) és a Nihon Shoki (Nihon Soki, 日本書紀) vagy Nihongi (日本紀), amely szövegek Japán történetét foglalták magukba (egyebek mellett).

Szóval a 10. századra végső soron kialakult a teljes ma ismert japán írás, és igaz természetesen változott az elmúlt ezer évben (főleg használatában, ami mind az írott, mind a beszélt nyelvre igaz), de mégis legalább ezer évesnek bátran tekinthetjük.

Mára talán elég is ennyi adat. A következő alkalommal kimondottan a japán kalligráfia történeti eseményeivel fogunk foglalkozni. Addig is kedvcsinálónak egy-egy kép a két híres krónikáról. Elsőként egy 1599-ből származó Nihon Shoki részlet, majd egy Kojiki részlet:

És itt ajánlom figyelmébe a régi írások iránt érdeklődőknek, hogy picit nézzenek be ebbe a könyvtároldalba (http://www.library.pref.osaka.jp/lib/collect/kichosho.html), ahol még jó pár régi mű több száz éves vagy akár több, mint ezer éves példányainak egy-egy oldalát meg lehet szemlélni.

Kellemes nézelődést és köszönöm a figyelmet!